9. Fejezet. Janka

2010 április 2. | Szerző: kispapa51

Élvezte, hogy Zsani olyan érzékien csókol, játszott az ajkaival kívül, belül – biztos jó szerető. A csókolózást mindig is fontos előjátéknak tartotta, s úgy érezte, a szex egyik formája. Egy hosszabb csókcsatától mindig nedves lett a nadrágja. E nélkül nem is tudott volna szorosabb kapcsolatba kerülni valakivel. Ezért nem tudott volna soha lefeküdni egy prostival, mert ahogy hallotta, a kurvák – ritka kivételtől eltekintve – nem hagyják magukat megcsókolni. Ebből is látszik, hogy a csók sokkal intimebb kapcsolat a dugásnál.

Sokat gondolkozott már azon is, miért is szeret ő ennyire csókolózni? Azt olvasta, Freud szerint a csók csecsemőkorunkból a mellbimbó-szopást idézi vissza. Közeli rokonaink a majmok is cuppogós és nyálas csókokat adnak egymásnak. Mások szerint viszont inkább azzal lehet kapcsolatban, hogy az ősembermama úgy táplálta kicsinyét, hogy a megrágott falatot szájból szájba adta, és a szájak összeérintése később is az érzelmi kötődést szimbolizálta.

A csók romantikus, bensőséges, szeretetteljes testi kapcsolat. Az emberek kétharmada jobbra dönti a fejét, miközben csókolózik. A csók lényege egyfajta puhatolózó intimitás, – akit megérintünk ajkunkkal az már intim szféránk része. Az ajkak átengedése egy finom behatolás a másik testébe, mely gyakran szimbolizálja a teljes testi átadást. A csók egyfajta kisebb egymásba olvadás, melynek célja a szexuális együttlét előkészítése. A csók jellemző tulajdonsága hogy követelőző és gerjesztő, vagyis mindig újabbat akar. A csókolózási technika sokat elárul a másik jelleméről és arról is milyen szerető lesz az ágyban.

Érdekes, hogy a polinéziaiak sohasem csókolóztak mindaddig, míg azt a partraszálló európaiaktól el nem tanulták. Lehet, hogy a csók európai találmány? A csók keleten egyáltalán nem divat, sőt sok helyen tabu. Sokan a higiéniával magyarázzák, mások azzal, hogy nem mindenki szereti energiáit, s lelkét megosztani másokkal.

– Jó napokat kívánok, a papírokat kérem ellenőrzésre!

– Legközelebb inkább álljanak meg egy kicsit pihenni.

Aztán – ahogy lenni szokott – egyszer csak Miklós olyan híreket hallott, hogy Janka egy fiatal sráccal is. Miklós nem szeretett osztozni a szeretett puncin, – így nem volt könnyű a szakítás, de muszáj volt.

8. fejezet. Zsanett

2010 március 29. | Szerző: kispapa51

Miklós már két nappal hirdetése megjelenése után türelmetlenül felhívta az irodát, és meglepődve hallotta, hogy van két levele. Gyorsan beszaladt érte. Aztán még ötöt, másnap hatot hozott el. Egy hét alatt több mint húsz jeligés válaszlevele jött. Igaz, volt közte néhány társkereső iroda ajánlata is.

Jóleső érzéssel bontogatta a borítékokat. Nem is gondolta volna, hogy ennyi nő érdeklődését felkelti hirdetése. Már a címzések sokat elárultak. Az egyiken primitív ákombákom jelezte: egyszerű teremtés ismerkedne. A másikon szép, kiírt, cirkalmas betűk mutatták: nem fiatal már az írója. Volt, aki fényképet is küldött. Egy rózsaszín levél még illatos is volt.

Igazából elég határozott elképzelése volt milyen nőt szeretne. Sok negyven feletti, „nagyon fiatalos” és vidéki nő is írt.

Végül csak néhány levél maradt fenn a rostán. Jónéhányat felhívott telefonon, de volt, akinek már a hangja vagy a stílusa sem volt szimpatikus. De rögtön felfigyelt egy levélre: 21 éves, 175 magas szőkés­barna, főiskolás lány. Jesszus, ez a csaj 27 évvel fiatalabb nála! Még ha valóban 39 lenne, amit a hirdetésben írt, akkor is tizennyolccal lenne több. Tehát az idősebb hapsikra bukik…

Felhívta a megadott számot, amelyen egy vidám hang jelentkezett. Megbeszélték, másnap délután találkoznak egy dunaparti szálloda halljában.  A megbeszélt nap délben, a randi előtt, egy belvárosi étteremben ebédelt, s amikor a randi előtt fél órával kijött a vendéglőből megdöbbenve látta, hogy a kocsija eltűnt. Ugyanaz a döbbent érzés fogta el, mint amikor négy évvel azelőtt ellopták a kocsiját. Akkor is hosszú ideig keringett a parkoló körül, azt hitte rosszul emlékszik, biztos máshova parkolt. Aztán gondolkodó­ba esett. Emlékezett rá, hogy egy kicsit rálógott a zebrára, lehet, hogy elszállították? A közeli üzletben emlékeztek rá, hogy egy nagy kék kocsit elvontatott a szállítóautó. Legalább nem lopták el! Gyorsan fogott egy taxit, de addigra már késésben volt. Kicsit aggódott, vajon megvárja e a lány.

Amint belépett a szálloda forgóajtóján egy magas, szőkés, kicsit gömbölyű lány éppen jött kifelé. Egymásra néztek, és attól fogva nem is engedték el a másikat tekintetükkel. Megérezték, hogy egymást keresik. Miklós ki se szállt a forgóajtóból. Pörgött visszafelé. Mikor kiért, bemutatkozott, és rögtön adott két puszit is a szimpatikus lánynak örömében, amiért megvárta. Visszamentek a szálló halljába, Miklós elnézést kért a késésért, elmesélte mi történt a kocsijával. 

–         Az utolsó pillanatban érkeztél. Különben soha nem találkozunk.

Hosszú ideig beszélgettek. Itták egymás szavait és tekintetét. Annyira megörült a fiatal lánynak, hogy legszívesebben ott rögtön lesmárolta volna. Megtudta: Zsanettnek hívják, a külker főiskolára jár és a szüleivel él a Ferenc körúton. Állandóan kacéran mosolygott, és Miklós spontán humorán néha felnevetett. Akkor és ott, mindketten úgy érezték, pont egymásra van szükségük. Aztán kénytelen volt elköszönni, hogy még ki tudja váltani elszállított kocsiját.

Már visszaszerzett autójában hazafelé tartott, amikor felhívta Zsanettet, hogy kicsit zavarosra sikeredett első randijuk után megnyugtassa a lányt:

–         Boldog vagyok, hogy találkoztunk, és alig várom a szombatot.

Első pillantásra nagyon megtetszett neki a fiatal lány, akinek rögtön a lába közé kívánkozott.

A megbeszélt októberi szombaton a randira felvette legvagányabb farmerszerelését, és egy Dunaparti hajóvendéglőben elmerültek egymás kék szemeiben. Vacsora alatt rengeteget beszélgettek,  megfogta a lány kezét, Zsanett pedig viszonozta kézszorítását. A lány mosolygós szemén, kacagásán érezte, hogy nem közömbös neki. Úgy érezte, mintha nagyon régóta ismernék egymást. Sok közös volt bennük, de legfőképpen az, hogy akkor éppen mindketten nagyon elesettek voltak, és ki voltak éhezve egy új szerelemre. Azért is örültek meg egymásnak annyira, mert nem hitték, hogy ez ilyen könnyen lehetséges: egy újság társkereső hirdetése alapján, ismeretlenül találni valakit, aki szeretni való, és aki viszontszeret.

Miklós a válása miatt volt padlón, Zsanettet a legutóbbi szakítása viselte meg. Nyári munkán, egy italnagykerben, a nála jóval idősebb, családos főnökébe szeretett bele. Viharos szeretkezések raktárban, nyaralóban, szállodákban. De mivel a főnökének családja volt, s nem akart elválni, törvényszerű volt a szakítás. Zsanett ekkor jött rá, mennyivel odaadóbb, türelmesebb, udvariasabb, odafigyelőbb egy idősebb férfi, aki mellett  biztonságban érezheti magát.

Amikor vacsora után kijöttek a kicsit imbolygó hajóról, Miklós nem bírta tovább. A dunaparton magához húzta a lányt és szájoncsókolta. Szorosan ölelték egymást, és nem bírták, nem akarták abbahagyni. Mellkasán érezte a lány  gömbölyű mellét, átfogta a derekát, és egyre lejjebb csúsztatta kezét, megfogta a fenekét. Nagyon jó kemény segge volt. Zsanett magas sarkú cipőjében majdnem olyan magas volt, mint ő. Fogta a csípőjét, a derekát, a fenekét, miközben nem tudott betelni a szájával sem. Nagyon érzékien csókolt a lány, izgató érzés volt, ahogy nyelve a szájában nyulkált, s hogy ilyen harmóniában vannak. Mindketten tudták, a másik is ugyanúgy kívánja őt, ezért nem érezték kiszolgál­tatottnak magukat. Hirtelen húsz évet fiatalodott.

Sötétedett már, de nem bírtak elszakadni egymástól. Elindultak a belváros felé, miközben állandóan megálltak csókolózni. Nem érdekelte őket, hogy megbámulják összesimulásukat.

A zenés szórakozóhelyen már sokan voltak, de Miklós szerzett egy asztalt. Mindketten először jártak itt, tetszett nekik a hely, mely romantikus hangulatukhoz éppen illett. Minden bútor különböző volt, s az egyik sarokban sikerült egy ódon asztalka mellett, két kárpitozott székre leülni. Csókolózásukat csak a pincér kérdése szakította meg. Amikor  a zenekar kellemes nosztalgikus melódiákat játszott, felállt, megfogta a lány kezét és húzta maga után. Összesimulva táncoltak, Zsanett néha kibújt a férfi öleléséből, teste mint a kígyó mozgott, Miklós igyekezett uralkodni magán.

–          Nagyon jól táncolsz! – dicsérte meg a kacér bajadért.

–          De Te se vagy csúnya! – viccelt a lány.

–          Azt mondják, aki jól táncol…

–          Az jó a szexben is! – fejezte be a lány mondatot.

Rocki következett. Rendesen megforgatta a csajt, – egyetemista korában rock’n roll táncversenyt nyert. Most a lány csodálkozott, milyen figurákat vetett be, és felszabadultan, nevetve élvezte.

Amikor éjfél körül kijöttek a pincehelyiségből már kellemesen elfáradtak. Vitte volna szívesen magához a lányt, de nem akarta ilyen gyorsan letámadni. Körúti házuk előtt hosszan búcsúzkodtak, falták egymást, egyszerűen nem bírtak elszakadni. Mintha nagyon hosszú ideig nem találkoznának.

Ettől kezdve Miklósnak szép nagy lett a telefonszámlája. Minden nap többször beszéltek, és ugyanaz ismétlődött a telefonban, mint amikor randiztak, egyszerűen nem tudták befejezni. Szerelmes szavakat suttogtak egymás fülébe, és egyikük sem akarta letenni.

Zsaninak egyik nap csak délután kellett bemennie a főiskolára, ezért megbeszélték, hogy Miki reggel meglátogatja körúti lakásukban.  A lány melegítőalsóban és egy könnyű blúzban nyitott ajtót, melyen át jól látszottak mellbimbói is. Miklós már az ajtóban megcsókolta, de a lány rögtön beljebb húzta, – nehogy meglássák a szomszédok. Nagyon izgalmas érzés volt a fiatal lány lakásán, – úgy érezte beengedték a paradicsomba. Egy íróasztal, fotel, szekrény és egy ágy, – ez volt minden az egyszerűen berendezett szobában, amelyről Miklós akkor még nem is sejtette milyen szexcsaták színhelye lesz.

Úgy beszélgettek, mint akik hónapok óta nem találkoztak, pedig előző este is alig bírták letenni a telefont. Ötpercenként csókcsata szakította meg a beszéd fonalát.

Miközben állva csókolóztak, s az ágy felé terelgette a lányt, eszébe jutott egy régi, emlékezetes barátnője: Ildikó abban a diszkóklubban jelent meg egyszer csak váratlanul a táncplaccon, ahol akkoriban szombatonként diszkózott. Majd elájult, mikor először meglátta: a nőnek olyan széles, érdekesen ringó  csípője, és akkora segge volt, hogy mindenki felfigyelt rá. Akkor még a nő nem tudta, hogy irdatlan fara a diszkós perverzitása. Annak idején az egyetemi koleszban a kubai lányoknak volt ekkora tompora, némelyiké annyira kiállt, hogy egy teli poharat is megtartott. Az egyetemen antropológiából tanulta, hogy a különlegesen kiálló farméretet egy afrikai népcsoportnál írták le először, és staetopygiának hívják.

A lány valamit azért sejthetett, mert ott izgett mozgott szép nagy farmerjében az orra előtt, riszálta kapitális seggét, s időnként rámosolygott. Miklós nem nagyon szeretett kimenni a közönség közé ismerkedni, mert nagyon feltűnő lett volna, hogy a DJ csajozik. Általában az is elég volt, ha visszamosolygott, vagy szemezett a kiszemelt áldozattal. Most is így történt, s a nagyseggű csaj egyszer csak odajött hozzá a diszkópultba számot kérni:

–          Szia! Megvan neked a Barry White-tól a You are the first?

–          Persze, Te is azt szereted? De érdekes. Nekem is az a kedvencem! Betegyem neked? – mondta a B/2-es induló­szöveget, sokat sejtetően mosolyogva a nagyseggűre.

–          Légyszi tedd be. – vette az adást a csaj.

–          Te is szereted a funky zenét? Én imádom. És milyen számokat szeretsz még, mit tegyek még be neked? Csak azért mert nagyon szimpatikus vagy! Úgyhogy bármit, amit szeretnél…

Ilyenkor igyekezett mindent bevetni, nemcsak a kért számot ígérve meg, hanem további zenéket:

–          Ha bármilyen kívánságod van, csak szólj, szívesen teljesítem.

Mindenki szeret azzal dicsekedni, hogy jóban van a diszkóssal. A nagyseggű egy sráccal volt, de ez nem zavarta abban, hogy többször is odajöjjön, beszélgessenek, s a buli vége felé odacsúsztassa  a telefonszámát.

Már másnap felhívta a lányt, mert minél közelebb szeretett volna kerülni a kapitális tomporhoz. Nemsokára találkoztak, – kiderült, hogy Ildikó tanítónő, és éppen az ő munkahelyével szemben lakik. Akkoriban Miklós egy gimnáziumban tanított, s amikor a lány először meghívta magához, ablakából átlátott a gimi udvarán nyüzsgő gyerekekre.

Már az első alkalommal gyors vetkőzésbe kezdtek, az előszobában elhagytak egy-két ruhaneműt, majd a lány feltette vastag combját egy székre, Miklós pedig állva beakasztott neki. Aztán Ildikó levette lábát a székről és ezzel Miki farka a hatalmas sonkák satujába szorult. Érdekes násztáncba kezdtek, mintha a diszkóbeli táncot próbálták volna kompenzálni: miközben menet közben, állva farkalta a nőt, közben járkáltak a szobában. Állandóan fogta a lány kedvenc testrészét: nem tudott betelni hatalmas seggével. Úgy össze voltak forrva, mint a párzó bodobácsok. Ezt az érdekes pozitúrát mindketten nagyon élvezték. Aztán ahogy dugás közben jártukban keltükben az ágy felé jártak, a nő hirtelen hanyatt döntötte, és kíméletlenül meglovagolta, míg hangosan el nem élvezett. Sikerült úgy időzítenie, hogy a lány után menjen el. Ezt a pozitúra sorozatot szinte minden alkalommal eljátszották.

Miki ezt követően gimnáziumi lyukasóráit nagyon kellemesen töltötte. Amikor csak otthon volt a szemközti csaj, felhívta, átment és nagyon jókat keféltek. Mindketten jól jártak. Neki nem voltak unalmasak a lyukasórái, a nőnek meg rendszeresen megvolt a betevője…

Körülbelül fél évig tartott a bodobács-szex, aztán a lány – természetesen az ő diszkójában – megismerkedett egy sráccal, aki úgy látszik szintén a staetopygiát kedvelte. Azóta két gyerekük van, és boldog házasságban élnek…

7. fejezet. Azok a csodálatos nők

2010 március 29. | Szerző: kispapa51

Egyetem után, Miklós a Bezerédy utcai általánosban kapott tanári állást. Azt hitte a kis diákok részéről nem érheti meglepetés, de tévedett. Egyrészt nagyon zokon vette, hogy huszonéves létére „lebácsizták”, másrészt anyányi méretű, fejlett tizenéves csajok, – többnyire csak heccből – sokszor megpróbáltak kikezdeni a fiatal tanárral. Az egyik hetedikes kislánynak az volt a kedvenc szórakozása, hogy – ahányszor a tanteremben arra járt – kihívóan kirakta a padra hatalmas melleit. A másik nagydarab, nyolcadikos leányzó meg az egyik osztálykiránduláson kezdett ki vele. Bejött a tanári hálóba, és a takarója alatt kezdett matatni. Komolyan zavarba jött, és felháborodást színlelve küldte ki a diákot a szobából. Néha igazán nagy önuralomra volt szüksége, de mindig axiómának tartotta, – a tanárnak nem lehet kapcsolata diákjával.

Ehhez a szabályhoz később a gimiben is tartotta magát, pedig itt aztán a tapasztalt tizennyolc éves bigék már nagyon értettek hozzá, hogy kell a fiatal tanerőt felizgatni. Az egyik bombázó például azzal szórakozott, hogy az óra végén teljes mellszélességgel keresztbe állt az ajtóban, az osztály pedig várta a hatást. Miklós először majdnem elnevette magát, aztán igyekezett nagyon szigorú lenni…

A másik nagymellű tizennyolc éves csaj meg állandóan „Csókolom”-mal köszönt neki, és gyakran járt be a szertárba hozzá, – látszólag nagy érdeklődést mutatva a biológia csodái iránt. Ezek a leányzók néha olyan kihívóan közeledtek, hogy Miklósnak minden önuralmára szüksége volt, nehogy elfelejtse: házinyúlra nem!

Persze, azoknak a csajoknak már egészen más volt a fekvése, – akik leérettségiztek. Egy fiatal tanárkollégája egyik nap megállítja a folyósón, és olyan hangosan, hogy a célszemély is hallja, azt mondja:

–         Te, nézd, itt jön a gimi legjobb nője!

Szép Ilonka elmosolyodott, megállt egy kicsit beszélgetni a fiatal férfitanárokkal, majd tovalibbent. Akkor vette észre először, valóban milyen szép, ártatlan arca, és arányos alakja, formás feneke van a csajnak, amelyet nem mindennapi eleganciával riszált. Nem volt ugyan akkora segge, mint amilyet ő szeretett, de tökéletes formája, és bájos, nőies egyénisége nagyon vonzó volt. A gimi valamennyi fiúja és férfi tanára hiányolta amikor leérettségizett.

Aztán egy évvel később a szombati diszkóklubban ki tűnik fel Miklós orra előtt váratlanul? – Szép Ilona! Aki, miután kellően kiélvezte Miklós meglepett, hülye ábrázatát, odajött hozzá:

–         Jó estét Tanár úr! Megismer?

–         Hát, persze! A gimi legjobb nőjét?

A lány is elárulta, hogy már régóta szimpatizált a fiatal tanárral, – s ezzel kezdetét vette egy csodálatos, gyengéd, érzelmes, szerelmes kapcsolat. Nem kellett sokáig várnia az első csodálatos szexre sem, mely után azonnal szerelmes lett a kecses lányba, pláne mikor kiderült, ez kölcsönös. Édes, titkos szerelem, lopott csókok és szerelmes­kedések, kocsiban, rejtett találka­helyeken, és a természetben. Amikor csak lehetett, találkoztak, sokszor kirándultak, s minden randevú finom szeretkezésbe torkollott. Jó egy éve tartott már a gyengéd, szerelmes kapcsolat, amikor váratlanul jött a vég:

–         Megismerkedtem egy fiúval, és egymásba szerettünk…

Ez volt az az őszinte mondat, amire Miklósnak csak sok boldogságot lehetett kívánni…

A másik érettségizett leányzó a saját osztályába járt. Ugyancsak valamelyik diszkóban jelent meg Anita, a nehézbombázó, akinek jó nagy segge és melle volt, s akivel már annakidején a gimiben is kölcsönösen méregették egymást. A lány fakultációra is járt hozzá, már a szertárban gyakran kétértelmű megjegyzéseket tett, s mindig villogott a szeme mikor ránézett. Most úgy látszott, nagyon megörült a tanci bácsinak. De Miklós is régóta vágyott már titokban arra, hogy a nagydarab, tüzes csajt gerincre vágja.

A dolog gyorsan be is következett, de nem egészen úgy, ahogyan elképzelték. A fiatal lánynak már akkor saját lakása volt, ahova első este felcipelte a férfit. Pillanatok alatt az ágyban voltak, Miki dörgölte a nőt rendesen már egy ideje, de az csak nem bírt elélvezni. Egy idő után feladta a szexcsatát, és elélvezett, – a lány pedig megsértődött. Egy hét múlva a diszkóban megint megjelent a lány, megint próbálkoztak, de akkor sem akart összejönni Anitának az orgazmus. Miki valamiért nem bírta kielégíteni a dominát. Mintha túl magasan lett volna a csiklója, – vagy lehet, hogy lovagolni és korbácsolni vágyott?

Eddig tartott mindössze a rég várt nexus, s úgy érezte a lány meg is haragudott rá. Lehet, azért, mert nem nyalta ki utána. De ahhoz meg valahogy akkor éppen nem volt kedve.

Az ambiciózus nő később olyan fontos minisztériumi pozícióig vitte, hogy rendszeresen szerepelt a tévében is, de amikor később találkoztak, volt osztályfőnökét, és szeretőjét már alig akarta megismerni.

–         Úgy látszik, tényleg nem dugtam meg rendesen… – morfondírozott magában.

Igaz, hogy neje néhány tanítványával megcsalta, de Mikit sem kellett félteni. Egyik alkalommal feljött hozzájuk feleségének egy tanítványa, Lujza, aki a konyhában szabályosan kikezdett vele. A 17 éves, szép, szőke, fejlett lány az asztal alatt lábával a farkát kezdte birizgálni, majd mikor neje kiment, félreérthetetlen utalást tett, hogy leszopná:

–         Csak ne itt! – kérte a férfi.

Megbeszélték, – mikor a lány szülei nincsenek otthon, – felhívja. Amikor találkoztak, nem sokat teketóriázott, rövid csókolózás után, be is kapta rendesen, de megdugni azért nem akarta. Félt, hogy a majdnem kiskorú lány, nehogy teherbe essen. De Lujza egy idő múlva kérlelte:

–         Könyörgöm, dugd be!

Mit volt mit tenni, megkínálta a punciját is rendesen. Jó szűk, kis rózsaszín pinája volt, – a kiscsaj nagyon fel volt izgulva, és gyorsan elment. De mikor Miklós érezte itt a vég, – gyorsan kihúzta. A lány minden cseppet lenyalt róla. – Nem semmi. Ilyen fiatal, és már ennyire szereti…

Ezt követően még sokszor felhívta a lány, s amikor idejük és a lehetőségek engedték megkínálta a bránerral.

Abban a diszkóklubban, ahol minden szombat este diszkózott, egyre jobb barátságba került a ruhatároslánnyal is. A fiatal, nagymellű, nagyseggű Szilvike mindig nagyon kedves volt hozzá, sokszor odajött a diszkópultba beszélgetni, szórakoztatta, és mindig hozott neki valami enni-, innivalót.

Egyik alkalommal, mikor egy kicsit többet ivott a szokásosnál, – nagyon megkívánta Szilvit. Alig várta, hogy szünet legyen, feltett egy nagylemezt, és bement a ruhatárba Szilvikéhez. Behúzta a hátsó függöny mögé és lesmárolta. A csaj mintha csak erre várt volna, hevesen viszonozta a csókot, majd amikor megérezte dudorodó férfiasságát, hirtelen leguggolt elé, kigombolta a nadrágját és leszopta. Olyan érzékien és szenvedélyesen csinálta, hogy Miki érezte, – ez a lány is imád oboázni. De ő se bírta sokáig. Felemelte a lányt, – gyorsan lehúzták együtt a bugyiját, – nekinyomta a falnak, felemelte az egyik combját, majd állva beakasztott neki. A hátsó függöny mögött, sietve, állva dugtak. Ha valaki benéz a ruhatárba, lehet, hogy észre is veszi, ahogy a függöny libeg ütemesen. De diszkó közben nem sokan jártak arrafelé. Amikor végeztek, gyorsan felöltözködtek, és észrevétlenül kibújtak a függöny mögül. Közben egy srác már éppen menni készült, s érdeklődött a ruhatáros felől. Szilvi készségesen kiszolgálta, a DJ meg folytatta a műsort.

A szeretkezés olyan jól sikerült, hogy ezt a műsort a függöny mögött, a diszkó közben többször megismételték. Egyik szilveszterkor pedig Szilvivel még szokatlanabb szituációba került. Miklós kivételesen csak két bulit vállalt azon a szilveszteren, – mert volt mikor többet is. Ilyenkor mindegyik helyen volt egy technikusa, aki egész este ott keverte a zenét, ő pedig – mint száguldó DJ az éjszakában – rohangászott egyik helyről a másikra, és mindenhol csinált egy-egy óra műsort. A szilveszteri illuminált közönségnek már úgyis majdnem mindegy volt ki keveri a zenét…

Azon a szilveszteren hajnali öt körül végzett, a klubban nem volt már senki, csak a ruhatároslány, aki barátságosan invitálta:

–         Nincs kedved meginni egy kávét nálam?

Mindketten tudták ez mit jelent, így aztán nem is csodálkozott, amikor Szilvi lakásában – kávé helyett – egy kis furulyával kezdte. Miklós állva élvezte a szenvedélyes lányt, aki előtte guggolt, ő pedig simogatta a fejét, – amikor váratlanul csöngettek. Miki őszinte sajnálatára a csaj félbehagyta a szopást, s a kaputelefonhoz lépett. Józsi barátja jelentkezett be, aki szintén ott volt éjjel a klubban.

–         Gyere fel, de van még egy kis dolgom…

Miklós már le is mondott az orális szexről. Szilvi megnyomta a bejárati ajtónyitót Józsinak, visszajött a szobába, bezárta az ajtaját, és mintha mi sem történt volna, ismét leguggolt Miklós elé, akinek az ijedtségtől ugyan már lankadni kezdett a farka, de a lány, – biztos úgy volt vele, – ha egyszer valamit elkezdett, be is fejezi, így ismét kezelésbe vette. Közben megérkezett Józsi is, aki az előszobából érdeklődött:

–         Hol vagy?

Szilvi egy pillanatra kivette szájából Miklós farkát, és nyugodtan válaszolt:

–         Mindjárt megyek!

Majd folytatta a szopást. Közben Józsi tovább érdeklődött, sőt megpróbált benyitni a szobába, s furcsának találta a zárt ajtót.

–         Miért zárkóztál be?

–         Öltözöm. Addig készíts egy kávét nekem is konyhában.

A lány minden válasznál kivette a bránert a szájából, szépen válaszolgatott, de semmi pénzért nem hagyta volna abba. Miklós kezdte kissé kellemetlenül érezni magát. Csak remélte, hogy az ajtó opálüvegén keresztül a srác nem lát be a szobába, ahol éppen barátnője szopik egy másik hapsit. Jesszus, hogy fog ő innen kimenni, úgy, hogy Józsi – akivel jól ismerték egymást a klubból – ne vegye észre?

A szokatlan szituban jó tíz percbe telt, mire végre elspriccelt. Szilvi szépen lenyelte, megtörülte a száját, majd azt suttogta:

–         Kimegyek a konyhába, becsukom az ajtót, te közben ki tudsz menni a bejárati ajtón…

Így végződött az a bizonyos különös szilveszter. Kicsit nehéz volt továbbra is jópofizni Józsival a klubban, akinek a nője éppen őt szopta le úgy, hogy mindössze egy üvegajtó választotta őket el egymástól. Mindenesetre ezt követően kicsit tartózkodóbb lett a ruhatároslánnyal, mert aki egy éjszaka több szivart is elszív, azzal jobb lesz vigyázni. Miklós kicsit önző volt, – valahogy nem szeretett a nőkön osztozni…

A dizsiben a legkülönbözőbb lányok fordultak meg. Egyik este például arra lett figyelmes, hogy a közönség körbeáll egy táncost, és ütemes tapssal buzdítja. Kiderült, hogy Sári, – egy különlegesen szép, fiatal, jólszituált, roma lány, úgy riszálta széles csípőjét, hogy mindenki csodájára járt. Sok srác kikezdett vele, de büszke természetével nem foglalkozott egyik sráccal sem, mindig csak a barátnőjével ment haza. Miklósnak is tetszett a szép cigánylány, többször beszélgettek is, s amikor egyszer éppen hazafelé indult, kocsijával pont a lány mellett ment el. Letekerte az ablakot, és kiszólt:

–         Szia Sári! Hazavigyelek?

A szép roma lány, nem sokat gondolkozott, azonnal elköszönt a barátnőjétől, és beszállt mellé a kocsiba. Mindketten tudták, hogy ez mit jelent. Miklós ilyenkor, amikor egy lány elég könnyen eljött vele, soha nem tudta, hogy ez az ő egyéniségének szól, vagy a klubfőnök DJ-nek. Nem volt különösebben nagyképű, tisztában volt vele, hogy inkább az utóbbinak, – meg azzal is, hogy holnapra már az egész diszkó tudni fogja, hogy elvitte a lányt…

A szokásos kiserdőbe hajtott a kocsival, ahol a lány szinte szó nélkül, már tette is a dolgát. Gatya le, oboa, dugás. De olyan szenvedéllyel tette mindezt, hogy majdnem beleszeretett a különleges, szép, illatos, fiatal roma lányba. Hosszú, fekete haja a szájába lógott, izmos, kemény segge úgy mozgott rajta mint a párduc, mikor az ölébe ült, és úgy kellett visszafognia magát, mert szinte azonnal el tudott volna élvezni.

A továbbiakban minden péntek este szenvedélyes oboa előjátékkal nyitott, majd a hátsó ülésen meglovagolta. Mindketten élvezték a szeretkezést, pedig legalább tizenöt évvel volt idősebb a lánynál. Soha nem adott a lánynak semmit, – néhányszor meghívta egy italra – mégis minden péntek éjjel a szokásos titkos helyen, hűségesen várta. Nem is a lány, – ő mondta, néhány hónap után, – hagyják abba, mert már kezdett kellemetlen lenni, hogy sok srác féltékenyen felfigyelt rájuk, hiszen a lány a diszkóban szinte csak vele volt hajlandó szóba állni.

Jó tíz évvel később, véletlenül ismét összefutott a bombázóval. Sára, mint felnőtt nő, talán még jobban nézett ki, mint annakidején. Halvány célzást tett egy randira, de a nő finoman elhárította: – férjnél van. Adott egy névjegyet:

–         Ha nőre van szükséged, csak hívj!

Miklós hülyén nézhetett, mert elmosolyodott, és halkan a fülébe súgta:

–         Egy masszázsszalont vezetünk a férjemmel.

Valószínűleg erre még hülyébben nézett, mert a nő mosolyogva búcsút intett, és elviharzott.

A különleges roma Sára után ismét meglepő könnyen horogra akadt egy szép, fiatal lány, aki olyan meglepetést szerzett, amit nehezen felejtett el. A szép, magas lányt már régóta figyelte a diszkóban, s amikor a bárpultnál állt, meghívta egy italra. Alig fél órát udvarolt neki, – mikor felajánlotta hazaviszi. A szende kislány szokatlanul gyorsan kapott a lehetőségen. A szokásos kiserdő, oboa, dugás. Ezek a fiatal lányok mind ilyen könnyen?

Az aktus után kicsit megizzadva öltözködtek a kocsiban, mikor beszélgetni kezdett a lánnyal, akinek – közben rájött – még a nevét sem tudja. A csaj többek között mesélt legutóbbi barátjáról is, akivel több, mint egy évig jártak, nem rég vesztek össze, s most tulajdonképpen szerelmi bánatában jött megbosszulni a srácot. Aztán hozzátette:

–         …és képzeld, kiderült róla, hogy biszex volt!

–         Tessék? – Miklós az éjszaka sötétjében azt hitte nem jól hall.

–         Igen, a barátom leszopta, és seggbe dugta egy másik barátomat is.

Miklóst a rosszullét kerülgette. Miért nem előbb mesélte ezt el ez a liba…

–         És Aids teszten voltál? – tette fel a rögtön eszébe jutó kérdést.

–         Igen. De, hálistennek negatív volt.

Hatalmas zuhanást lehetett hallani. Ez volt az a hatalmas kő, amely Miklós szívéről abban a pillanatban leesett…

Egyre inkább rájött, hogy alaposabban meg kéne válogatnia a csajokat. De a következőnek sem tudott ellenállni. A dolog nem a szokványos módon, – a diszkóban kezdődött, hanem úgy, hogy egyik nap egy ismeretlen csaj felhívta:

–         Szia, tudod, ki vagyok?

–         Még nem, de remélem, mindjárt megtudom.

–         Tudod, az a párducblúzos, akit mindig úgy megnéztél!

Miklósnál töksötétség. Fogalma sem volt ki lehet a spinkó.

–         Tudod, mindig ott szoktam táncolni előtted!

Miklósnál még mindig éjszaka van, de gondolta, nem veszi el a lány kedvét:

–         Ja, persze, tudom. Mi újság?

–         Tudod, azért hívlak, mert bejössz nekem. Van kedved találkozni?

Miklós csak pár másodpercig töprengett. Egy vakrandi? Miért ne? Az ismeretlen csaj megadta a címét. Rögtön kéglire hívta. Ez már valami…

A megbeszélt időpontban egy kicsit alacsony, szőke, nem túl szép, de jó nagymellű lány nyitott ajtót, – ezúttal nem párducblúzban. De még most sem emlékezett a nőre. Mindegy, most már itt van egy a csajnál, aki annyira megkívánta, hogy ismeretlenül is felhívta. Félóra csevegés, oboa, dugás. Többet nem látta a bigét…

Hihetetlen szégyennek érzi minden férfi, amikor egyszer csak váratlanul cserben­hagyja a férfiassága. Az emberfia ilyenkor egyszerűen nem érti, hogy az addig állandóan megbízható, és harcra fogható, számára legfontosabb testrészével mi történt. Ezt a kudarcélményt minden férfi ismeri (vagy majd fogja), csak igen nehezen akar róla tudomást venni…

Most ne menjünk abba bele, hogy állítólag a huszonegyedik században már minden harmadik férfi potenciazavarokkal küzd, de az biztos, hogy egy pasi önértékelése szorosan összefügg szexuális teljesít­ményével. A mai világban már elavult mítosz, hogy a tökéletes erekció jelentené a tökéletes férfit, és az égnek meredő pénisz a hatalom, a befolyás és az erő szimbóluma lenne, de az biztos, hogy a patriarchatus összeomlása, és a család szétesése olyan hihetetlen mértékű szabadságot biztosított a nők számára, mely minden férfit megzavar. Csak éppen a használati utasítás hiányzik, amely megmutatná, hogyan kell ebben az új világban üzemelnünk…

A lényeg, hogy a dugás terén állandóan rivalizáló férfiak számára talán az összes létező rossz közül a legrosszabb annak elfogadása, hogy – a szerszám bizony már nem a régi…

Miklós életében is volt néhány félresikerült szex. Az egyik szomszéd haver felesége már régóta tetszett neki, de még mindig tartotta magát a házinyúl axiómához. Gyakran összejártak, videózni, iszogatni, beszél­getni, s a nagydarab nő jó néhány szemvillanása is jelezte, – neki se közömbös. Aztán váratlanul elváltak, s a haverja vidékre költözött. Ott volt a szabad préda, egyedül. Nemsokára át is ment, iszogattak egy kicsit, – aztán érzéki csók, a nő teljesen be volt indulva – de nála semmi hatás. A régóta kívánt, ízlésének tökéletesen megfelelő, – nagymellű, nagyseggű nőre csak nem akart felállni. Pedig az asszony igyekezett nagyon kedves lenni hozzá. Amikor már jó ideje simogatták egymást, s csak nem akart működni a cerka, a nő másképp próbálkozott:

–         Na várj, majd segítek.

Aztán már húzta is lefelé a nadrágot, és rábukott a bránerra. Hosszan, szenvedélyesen makkozott – még mindig semmi. Szegény nő jó ideig próbálkozott, minden látható hatás nélkül. Egy idő múlva mindketten megunták:

–         Nem baj, majd legközelebb.

Ilyenkor mindkét fél elgondolkozik, vajon mi történhetett? De bármi lehetett. Talán az agya egész máshol járt, – esetleg bűntudatot érzett, hogy egy jó haverjának a feleségét akarja megdugni… Pedig már elváltak, de azért mégis, évekig jó szomszédok voltak. Lehet, hogy aznap indiszponált, fáradt volt, túl sokat vagy éppen keveset ivott, de tulajdonképpen bármi előfordulhatott.

Tegye a szívére a kezét az olvasó – vele nem esett meg ilyen?  Mindenesetre nemcsak a férfinak, – a nőnek sem kellemes ez a helyzet. Mindkét fél hibáztathatja magát: biztos én vagyok az oka, nem jól csináltam valamit. Pedig ilyenkor legtöbbször senki sem hibás! A nagy számok törvénye alapján is bárkivel, bármikor előfordulhat. Utána rendszerint minden megy rendesen tovább… (kivéve, persze ha ismétlődik, mert akkor nagyobb probléma van).

Miklós történetében háromszor fordult elő ez a malőr. Érdekes módon – mindhárom nő házas volt… Ezek után levonta a konzekvenciát, és férjezettekkel inkább nem kezdett. Hátha megtudja a férj, – akkor aztán még párbajozhat is…

Aztán hálistennek ment a szex is derekasan tovább: legközelebb az egyik színház büféjében maradt tátva a szája arra a széparcú, mosolygós, jó nagy­seggű, kerekmellű fiatal lányra akit a pult mögött látott, hogy a nyála kezdett csorogni: Hej, ha én ezt megdughatnám…

Elkezdett udvarolni a büféslánynak, és a vidám kis csaj nem utasította vissza, sőt nagyon kedves volt – és a számát is hamar megadta. Innen már egyenes út vezetett az ágyig: vacsora, bókok, flört, simogatás, csók, ölelés, oboa, dugás. Amikor először simogatta meg, rögtön érezte, hogy milyen kemény húsa van. Ezt annak idején, az egyetemen úgy mondták: jó a csaj turgora! (A turgor a sejtplazmának a sejthártyára gyakorolt nyomása.)

Felemelő érzés volt ezt a kemény nehézbombázót megfarkalni. Marcsival mintha minden alkalommal aznap találkoztak volna először: végigjárták egy kapcsolat fázisait a vacsoránál kezdődő flörttől – a dugásig, s mindketten nagyon élvezték. Mindig odaadóan tárta szét hatalmas sonkáit, és ő imádott bebújni a méretes barlangba. Marcsi mindig átkarolta combjaival és nagyokat élvezett. Miki pedig rajongott a franciáért, – amikor a nő fordított hatos helyzetben fölé került. Imádta ezt a pozíciót, mert ilyenkor premier plánban, közvetlen közelről, mint két hatalmas domb, néztek vele farkasszemet a hatalmas farpofák, melyek között kis, szűk völgy volt a lány rózsaszín puncija. Hol finoman, hol hatalmas nyelvcsapásokkal nyalogatta csiklóját, két kézzel markolászta kemény seggét, miközben a lány alulról érzékien cumizta. Ilyenkor, – amikor szeretkezés közben is láthatta a nő kapitális fenekét, – mindig kőkemény lett. Amúgy a lány mindig kicsit szégyenlős volt. Nehezen indult be, de aztán mindig kiderült, imád szexelni. Amikor lovagolt rajta akkor figyelte meg, – mintha kicsit elpirult volna, hol is van ő most tulajdonképpen. Pedig ilyenkor mindig jó helyen volt…

Hosszú éveken keresztül tartott Marcsikával az érzéki, alkalmi szex, míg egyszercsak ő is bejelentette: férjhez megy. De hogy a vőlegény honnan került elő ilyen hirtelen…

6. fejezet. Született Nők

2010 március 29. | Szerző: kispapa51

A katonaságtól leszerelve, annyira elege volt a parancsközpontú világból hogy hatalmas elánnal vetette bele magát a szabadság tengerébe. Alighogy megszabadult a mundértól, elkezdte növeszteni a haját, és augusztus elején stoppal elindult a Balatonra. A kaszárnya szigorú rendjét kompenzálandó, azon a nyáron olyan szabadosan viselkedett, mint addig soha. Összejött egy furcsa, fiatal társasággal, akik egy fonyódi nyaralóban, szinte kommunában éltek. A néhány nap alatt, míg együtt volt velük, érdekes játékok voltak: meztelen közös fürdőzés, állandó bulik, sörözések után rendszeresen meggyújtották egymás szellentését, majd libát loptak vacsorára egy szomszéd kertből. Miki és a másik amatőr tolvaj haverja örökké­valóságnak tűnő ideig tekerték körbe a liba nyakát az éjszaka leple alatt, mint a kurblit, mire kimúlt szegény pára. A nehéz küzdelmet követően az amatőr csajok úgy odaégették a nehezen szerzett vadászzsákmányt, hogy aznap is éhen maradtak. A kommuna csajai sajnos nem voltak közösek. Hiába ácsingózott az egyik bögyös lány után, – csak az egyik sráccal volt hajlandó kefélni.

Pár nap múlva elköszönt az alkalmi barátoktól, s ismét stoppal indult a családi balatoni nyaraló, Vonyarcvashegy felé. Egyik barátja mesélte később, hogy amikor szerette volna meglátogatni ezen a szokatlan nevű nyaralóhelyen, mivel nem tudta megjegyezni a helység nevét, így nem mert a pénztárhoz menni, – inkább lemondott az utazásról.

Vonyarcon folytatódott a katonaságnál bimbózó disc-jockey pályafutása. A vízparti vendéglőben, a zenekar szüneteiben játszotta némi összekötőszöveggel az akkor legnépszerűbb slágereket. Így 72 nyarán ő volt a vonyarci „Magyar Tenger” első lemezlovasa, mely később a Balaton egyik legnépszerűbb diszkója lett.

A dizsiben pillantotta meg Jolánkát, akinek hatalmas mellei úgy hullámzottak orra előtt a táncplaccon, mint a magyar tenger. A szombathelyi lánnyal gyorsan olyan szerelembe estek, hogy a következő napokban egy percre sem bírtak elszakadni egymástól. Állandóan egymás kék szemeiben voltak mélyen elmerülve a víz partján, és morzsolgatták egymás kezeit. Az éppen leszerelt baka, aki egy éve alig látott nőt, úgy ki volt éhezve, hogy teljesen elvarázsolta a szőke lány, akinek boldogan fulladt meg dinnye méretű mellei között.

Csodálatos napokat töltöttek el együtt, sülve-főve Vonyarcon egy lakókocsiban. A bögyös lány olyan kedves volt hozzá, hogy minden kívánságát teljesítette, és napi 25 órát szeretkeztek.

Éppen azon gondolkozott, szerelmük hogyan hidalja majd át a lakóhelyük közötti 240 kilométeres távolságot, amikor Jolánka váratlanul megoldotta a problémát. Egyik reggel csak a fényképét találta a következő írással:

„Senkit sem szabad túl közel engedni magunkhoz, mert akkor meg akarjuk tartani, – megtartani pedig senkit sem lehet!”

Így a hatalmas mellekből csupán egy fotó maradt:

15 évvel később váratlanul ismét találkozott az akkor már 3 gyermekes családanyával, aki még mindig olyan jól nézett ki, hogy majdnem megdugta házuk pincéjében, de a nő józanságra intette sajnos.

Az egyetemi koleszt akkoriban Hotel Infecundinnak nevezték, – a hetvenes években divatba jött fogamzásgátlóról. Visszagondolva mindig csodálkozott, hogyan sikerült megszereznie itt a diplomát, bulihegyek és orgiák között.

Igaz, hogy későn veszítette el a szüzességét, de az egyetemi évek alatt  itt a koleszban mindent bepótolt. Rengeteg nővel volt rövidebb, hosszabb kapcsolata, néha egyszerre többel is.

Józsi barátjával, akivel egy szobában laktak, gyakran azt játszották, hogy a szomszédos ágyakon, párhuzamosan dugtak egy-egy nőt, és versenyeztek, melyik lány megy előbb…

A második emeleti gyépés (gyógy­pedagógiai főiskolás) csajok voltak a legszolgálatkészebbek a kolesz srácaihoz. Bármikor állított be hozzájuk valamelyik fiú, „kész picsa, meleg málé” fogadta a vendéget. Miki a bögyös kis Edinával felejthetetlen éjszakákat töltött a kolesz tizenegyedik emeletén.

A koleszban minden este népvándorlás vette kezdetét: a háromágyas szobákból dugás okából kirúgott lakók párnával és takaróval felszerelkezve, kialvatlan szemmel kerestek alvóhelyet maguknak a kolesz dzsungelében. Azok, akiknek volt barátnőjük könnyen találtak ágyra, a hontalanok meg bekéredzkedtek valamelyik szobába, ahol többnyire megszánták a vendéget. Ha egy lányszoba fogadta be őket, szerencséjük volt. Ilyenkor előfordult, hogy több lánynak is meg kellett hálálni a szívességet…

Akik sehol nem találtak maguknak helyet, kénytelenek voltak a tanulószoba hosszú, kemény asztalain álomra hajtani a fejüket. A kora délelőtt tanulni indulók pedig edzettek voltak már, – nem zavarta őket az ott alvók horkolása.

Legjobb barátjával, Józsival hasonló volt az érdeklődési körük: a kvantumkémia, a diszkó, a sör, a nők, és a szex… Józsi a felvidéki Gömör-Horkáról jött, mely arról volt híres, hogy a legenda szerint Mátyás király itt – a legnehezebb testhelyzetben, – hegynek lefelé kapáltatta a népnyúzó urakat. Józsi nem volt egy bonviván, – sőt szódásüvegalj szemüvegével úgy nézett ki mint Öveges professzor – de lehengerlő, egyedi dumájával gyorsan leimádkozta a bugyit a csajokról. Ahogy szokta mondogatni:

–          Lehet, hogy nem vagyok egy Alain Delon, de nyalok úgy, mint a Rin Tin Tin…(juhászkutya volt egy régebbi filmben).

Józsinak olyan ízes, pálóc udvarló szövege volt, melynek csak kevés lány tudott – röhögés nélkül – ellenállni. Ha kinézett magának valami bögyös, gyépés csajt, bekopogott, és segélykérő, indító szövege azonnal kiváltotta a csajokból az anyai gondoskodás ösztönét:

–          Hágymá van e?

Innen már csak egy ugrás volt egy másik ösztön: a szexuális. Ha hagyma volt, ő hozott hozzá kolbászt, kenyeret, s már is megvolt a dugás előtti vacsora. Ha valamelyik lányszobába nem fogadták be, elcsodálkozott:

–          Há, hülye vágy e te?

De sokszor lehetett látni Józsit mikor éppen nem volt nője, a koleszban éjszaka bolyongani, és kiéhezve érdeklődött:

–          Te, nem tudsz valahol egy enyhén szaftos pinát, amit tisztára lehetne nyalni?

Miki és Józsi akkoriban szegény tudatlan csajokat azzal a mesével etették, hogy – ha már egyszer a bráner valamilyen okból felállt (például, mert szerették volna jól megkefélni a csajt), akkor már mindenkép muszáj dugni vele, – mert ha a sperma a merev cerkából nem tud kijönni, nagyon beteg lesz a férfiember…

Legnagyobb meglepetésükre, ennek az átlátszó mesének jó néhány csaj bedőlt, s inkább kielégítették a srácokat, – nehogy szegényeknek valami baja essék…

Józsival hajnalig tartó vitákat folytattak a freudi dillemáról, – vajon a nőknél a klitorális vagy a vaginális orgazmus dominál e? Aztán végül mindig oda lyukadtak ki, hogy ahány csaj, annyiféle punci. Van, amelyik szépen elélvez, ha a puncijába nyomogatják a bránert, de van, ahol a fűrészelés mellé be kell vetni az ujjunkat vagy a nyelvünket is. Ezért igen fontos a megfelelő előjáték. Na de melyik férfi bírja sokáig, hogy sokáig nem dugja be, amikor már áll a zászló…

Józsinak egyszer egy szűz csaj is fennakadt a farkán, – ezt a fegyvertényt olyan nagy mellénnyel mesélte, mely nem kis önbizalomra utalt:

–          …és olyan jó volt neki, hogy utána magára akarta gyújtani a házat… (azaz, ennél jobb már úgyse jöhet az életében, jobb itt befejezni…)

A koleszban a hétvégi bulik már péntek délután kezdődtek, és hétfő hajnalig tartottak. Ilyenkor valamelyik folyosó pillanatok alatt komplett diszkóvá alakult. Valaki hozott magnót, más erősítőt, hangfalakat, a harmadik valamilyen villogó, színes fényt, s máris mehetett a buli. Egy leleményes csávó mindig bevásárolt néhány láda sört, amit ilyenkor jó áron adott tovább. Székek kerültek ki a folyósóra, többen táncoltak, üvöltött a zene, hogy még a földszinten is lehetett hallani, úgyhogy jöttek mindenhonnan az érdeklődők. Pillanatok alatt megtelt a folyosó. Senkit nem zavart, hogy hajnalig ment a buli. Hétvége van, muszáj a kemény tanulásból egy kicsit kikapcsolódni…

Egy ilyen kolesz hepajon történt Miklós leggyorsabb hódítása is: egyik szombat este a folyosóbulin egy gyépés csajnál kezdte a B2-es behálózó-szövegét:

–         Nincs kedved nálam beszélgetni könyvről, zenéről, művészetekről?

Ez volt a rekord: a megszólítás után, húsz perccel már az ágyban voltak. De nemcsak könyvről, zenéről, művészetekről volt szó…

Az ötödiken lakott egy bődületes mellű bölcsész csaj: Ivett. Mikor először a szobájába értek, és kibontotta a blúzát, majd elájult. Ilyet még életében nem látott: hatalmas, szép, kerek, álló, kemény mellekkel áldotta meg a sors. A baj az volt, hogy minden alkalommal csak eddig jutottak.

De ezekért a dudákért is érdemes volt néha benézni, hátha egyszercsak meggondolja magát a csaj, és lejjebb is lehet jutni. A lány a meztelenkedést nem tartotta bűnnek. Sőt, sokszor szinte magától is elővette didkóit. Azt is nagyon kedvelte, ha hatalmas dudáival foglalkoztak. De a bugyijába sajnos soha nem engedte be.

A koleszban a világ minden tájáról voltak lányok: aranyos, ferdeszemű, szende vietnámi csajok, – akiknek sajnos a kommunista párt parancsba adta, hogy fiúkkal iskolán kívül tilos szóba állni, és ezt besúgókkal figyeltették. Hatalmas seggű, vidám kubai bigék, akik eszméletlen módon riszálták a farukat, – nem csak akkor, mikor szambát jártak, – de lehet, hogy itt meg Castro meg a kubai kommunista párt adott ukázt, mert ezek se akartak nagyon dugni. A nagyszájú orosz gyévocskák elég képmutatók voltak. Hosszú ideig fűtött egy szép, szőke szovjet lányt, aki csak nem akart kötélnek állni. Aztán hirtelen el is ment a kedve tőle, mikor meglátta egy hosszúfarkú néger haverja ágyában. – Szóval mindenkivel, csak velem nem…

Máskor egy folyosóbulin felszedett egy olyan rendmániás csajt, aki az együtt töltött éjszaka után, másnap reggel, hálából csodálatosan kitakarította az egész fiúszobát. Mivel mindig oltári kupleráj volt, szobatársai lelkére kötötték:

–         Ezt a csajt feltétlenül tartsd meg…

Egy-két pohár pia mindig jót tett, – megoldotta a nyelvét a csajoknál, de tudta: az alkohol felpeckeli a vágyat, de cserbenhagy a végre­hajtásnál…

Bár nála különböző hatása volt az alkoholnak: volt, mikor nemcsak felpeckelte, hanem órákig bírta a fűrészelést. Sőt, előfordult, hogy ilyen állapotban egyszerűen nem bírt elélvezni. Volt, hogy egy csaj már könyörgött, hagyja már abba…

Máskor viszont előfordult, hogy a negyedik pohár bor után úgy elaludt, mint a macska. Azt figyelte meg, hogy – minden attól függ, éppen milyen idegállapotban van. Ha fáradt, kimerült volt, vagy éhgyomorra ivott, nagyon gyorsan kiütötte, – de ha jó hangulatban volt, sokáig bírta.

Szaktanulmányok azt írják, hogy egy-két pohár kifejezetten jót tesz (a pezsgő állítólag szárnyakat ad, – kár hogy Miki nem szerette), aztán a továbbiak csökkentik férfiaknál a tesztoszteront és a potenciát, nőknél az ösztrogén szintjét. (A nemi hormonok hasonló mértékű csökkenését figyelték meg napi két szál marihuannás cigi elszívása után is!)

Sőt, megállapí­tották, hogy a gyakori alkoholizálás a herék zsugoro­dásához vezethet, és csökkenti az életképes spermiumok számát, nőknél pedig a petesejtek fogamzó­képességét.

Szóval mindent mértékkel!

Sajnos minden jónak vége szakad egyszer. Amikor Miklós elvégezte az egyetemet, kikerült a koleszparadicsomból…

5. Fejezet. A szüzesség elvesztése

2010 március 27. | Szerző: kispapa51

Miklós elég későn vesztette el szüzességét. Pedig szerelmetes természete már akkor megmutatkozott, amikor kisiskolásként fülig beleesett osztályfőnökébe, a szépnevű Mariafalvi Mónikába. Miki a tanci néni szomszédságában lakott a Kiss János altábornagy utcában, és néha órákig ült a szemközti járdán, figyelve az első emeleti erkélyt, hátha megjelenik a szép tanító néni. De sajnos csak egyszer látta egy pillanatra az erkélyen, és szerelme örökre beteljesületlen maradt.

Miki dupla „Halak” lévén, – aszcendense is ebben a jegyben volt – érzelmes, romantikus, könnyen befolyásolható gyerek volt, akinek sértődős, érzékeny lelke mindig kitüntetett figyelemmel fordult a lányok lelke felé. Ha egy lány mesélt neki, mindig önzetlenül, nagy empatikus képességgel, együttérzően hallgatta meg problémáit.

A szomszéd lányokkal a közeli dombon papást-mamást játszottak, és össze­hasonlították kinek mije van a nadrágjában. Miki büszkén mutatta fütyijét, amikor rájött, hogy a lányoknak ugyanott nincs semmijük, csak egy kis hasadék…

Freud szerint a kislányokat nagyon mélyen érinti, amikor először felfedezik, hogy nekik nincs péniszük. Úgy érzik valami nagyon lényeges hiányzik a testükről, ezért irigykednek a férfiakra, s a hímtagot mihamarabb pótolni akarják: egy férfival, fiúgyermekkel. Később aztán ezt a pszihoanalitikusok megcáfolták: a péniszirigység tárgya nem annyira a szerv, mint inkább az a domináns pozíció, amelyet a férfiak a világban elfoglalnak.

A nők pedig rögtön visszavágtak: szerintük a férfiak szorongása, irigysége és frusztrációja a későbbiekben alakul ki, amikor rájönnek, hogy gyermeket csak a nő képes szülni, s az életet adó őserő kizárólag a nők privilégiuma.

Miki amúgy nagyon mulya kisgyerek volt, alig mert megszólalni lányok társaságában. Később aztán persze egyre jobban belejött az udvarlásba, míg felnőtt korára ezt kompenzálva, már szinte nőcsábász lett a tejfelesszájú mamlaszból.

Amikor felső tagozatban mindenki a bögyös, dögös Bödő Icába volt szerelmes, neki inkább a széparcú, szende Baló Gabi tetszett. Szerelmes leveleket dugdosott neki a pad alatt, s amikor a lány egyszer megpuszilta, ujjongva mesélte el legjobb barátjának, Hofi Józsinak.

A Wellner Zsuzsi meg Miklósba volt beleesve, amin nagyon csodálkozott. Mit lehet az ő szeplős, fehér képén és csontkollekcióján szeretni? Olyan sovány volt akkoriban, hogy szégyellte, kiállnak a csontjai. Tornaórákon félt levetkőzni, nehogy kicsúfolják. De szerencsére tagbaszakadt Józsi barátja mindig megvédte. Wellner Zsuzsi is szeplős volt, nem különösen szép lány, de nagyon kedves, és gyakran odajött hozzá a szünetben beszélgetni. Amikor egyszer nem volt rajta a kötelező iskolaköpeny, – tanítás után – akkor csodálkozott rá először mekkora melle van a Zsuzsinak.

De akkor már késő volt, mert addigra a lány már egy másik fiúra nézett igéző tekintettel.

Szikora Gabi volt az iskola legjobb nője: szép, göndör szőke haja, kacér nevetése, nagy mellei és bombázó alakja miatt minden srác oda volt érte. Amikor egy kötelező szovjet filmet, az Iván gyermekkorát nézték meg a közeli kis moziban, véletlenül a Szikora Gabi mellé került. Hú, itt a nagy lehetőség! Félénken rátette kezét a sötétben a lány combjára, akiről az a hír járta, hogy bárkivel, bármikor. És láss csodát, – az idősebb lány a sötétben váratlanul lesmárolta. Ettől azonnal teljesen beleszerelmesedett. De hamar kénytelen volt rájönni, hogy csak szórakozott vele a lány, mert a suliban már egy másik sráccal volt együtt, és mikor egy jelentőségteljes mosollyal köszönt neki, a ledér lány szinte meg sem akarta ismerni. Aztán nemsokára sajnos el kellett búcsúznia Szikora Gabitól és Wellner Zsuzsitól, mert elköltöztek Kelenvölgyből.

Miki kamasz korában egyre gyakrabban ébredt arra, hogy áll a cerka! Ingerelte, meg idegesítette is a dolog, – hiszen elvileg tudta mire jó még pisilésen kívül a műszer, mert bátyja elmagyarázta egyszer, – de sajnos nő nem volt ilyenkor a közelben. Akkor meg minek áll fel ilyenkor? Mit lehet most csinálni? Sokszor két combja közé dörzsölődött merev hímvesszője, – ami egyre jobb érzés volt, – és mind nagyobb lett. Ilyenkor a cerka tetején lévő bőr, a fityma is lecsúszott róla, és az alóla előbukkanó piros, fényes makkja még érzékenyebb volt. Egy idő múlva azonban a sok dörzsölés már szinte fájt, így általában abbahagyta.

Vizsgálatok szerint a férfi nemi hormon, – a tesztoszteron szintje a fiúk szervezetében 15-20 percenként változik. Estefelé csökken a hormon szintje, majd reggel a magasba szökik, – ez magyarázza a hajnali merevedést.

Egyik alkalommal azonban a dörzsölődésnek megdöbbentő hatása lett: egyre kéjesebb élményt érzett, míg egyszercsak azt hitte rosszul van, mert hímvesszője szinte magától rángatózni kezdett, és fehér, sűrű folyadék spriccelt ki belőle. Különös, soha nem tapasztalt gyönyört érzett. Erre nem számított. Nagyon furcsa, – a boldogság és kielégült­ség érzésének keveréke öntötte el. Sokáig törölgette a foltot a takaróból, míg megpróbálta feldolgozni a rendkívüli élményt. Majd hirtelen bűntudatot érzett: Lehet, hogy ezt nem szabadott volna csinálnia? De hiszen nem tudta, hogy ha sokáig dörzsöli, ez fog történni!

Ebben az időszakban adta kezébe pap nagybátyja Tóth Tihamér „Tiszta férfiúság” című könyvét, melyben a szerző azzal rémisztgeti az ifjúságot, hogy akkora bűn a maszturbáció, hogy gerincsorvadást lehet tőle kapni, nem beszélve a spermakészletek fogyásáról…

Mikinek komoly lelkiismeretfurdalást okozott a könyv, – mindaddig, míg más könyvekben azt olvasta, hogy az önkielégítés természetes jelenség, és minden fiatal átmegy ezen a korszakon.

Így aztán néha combjai közt addig dörzsölgette kínzóan merev cerkáját, – hogy azt a csodálatos érzést újra átélje, míg rá nem jött, hogy kezét is használhatja…

Woody Allen szerint „az önkielégítés szexuális kapcsolat valakivel, akivel nagyon szeretnénk.” A biológusok szerint a gyakori önkielégítés eredményeként a spermavezetékekben fiatalabb az ejakulátum, mely így sokkal több „gyilkos spermát” is tartalmaz. Az ondóban található „megtermékenyítő” spermák mellett a „gyilkos” spermiumok a konkurens, – például a szeretőtől származó – hímivarsejteket megölik! Tehát ha aznap vagy az előző nap nejünk félrekefélt, vagy netán gyanítjuk, hogy holnap fog, – friss spermánkkal kinyírhatjuk a szemét szerető spermiumait!

Miki a körtéri suliban a szép Kövi Jutkába esett bele. Juci viszont sajnos egy snájdig osztálytársával foglalkozott inkább, akinek olyan szép neve volt, hogy Kranzl Engelbert! – Na ettől egy kicsit el is ment a kedve a Jutkától, mert akinek egy ilyen nevű ürge tetszik…

Ekkor mutatkozott meg először Miki anyakomplexusa, – ugyanis Jutka a maga 180 centijével, és nyolcvan kilójával, tizennégy évesen anyányi méretű leány volt.

Később is mindig ilyen nehézbombázókba esett bele, majd próbálta analizálni magát: – vajon miért mindig az ilyen nagy debellákat kedveli? Aztán arra a következtetésre jutott, hogy biztos anyakomplexusa van, mert anyukája nagyon hiányzott neki nagyon gyerekkorában, aki születése után nemsokára visszament dolgozni, és háztartási alkalmazottat (bébiszittert) fogadott a gyerekek mellé. Bár a bejárónő, Irmus néni nagyon aranyos volt, jókat főzött, és nagyon szerette őt, – de hát anya csak egy van…

A mami nagydarab asszony volt, érdekes testalkattal. Valaki úgy fogalmazott, hogy Dóri nénit egy hercegnőből, és egy parasztasszonyból gyúrták össze. Mindig mosolygó ovális arcához, és vékony, szinte gracilis felsőtestéhez ugyanis egy robosztus alsórész tartozott, hatalmas fenékkel, stabil oszlopokkal. Festőművész apjának is ez a masszív alkat tetszhetett meg, Dóri néni pedig mindig szívesen modellt állt férjének, így gyakran megörökítette festményein.

Kövi Jutkával 30 évvel később ismét találkozott, – amikor fordult a kocka. Juci – aki akkor már elvált, és egyedül volt, – kinyilvánította, hogy szívesen meghívná magához. De akkor Miki egy fiatal bombázót dugdosott éppen, így elmaradt a megkésett légyott. Ismét bebizonyosodott számára, hogy ami egyszer, éppen akkor jó volt, jó lett volna, később már soha nem ugyanaz.

A gimiben kis gömbölyű, töltött galamb osztálytársa, Szarvas Vera tetszett neki nagyon. Sokat kerülgette a kiscsajt, – de csak húsz évvel később derült ki, hogy kölcsönös volt a szimpátia. Sajnos ezt akkor a mamlasz fiú nem vette észre. A 20 éves osztálytalálkozón derült ki, hogy Miki is tetszett neki. Éppen arról mesélt, hogy amikor a lány egyszer felment hozzájuk, mennyire megkívánta, – de nem merte elkezdeni – mire Vera szókimondóan reagált:

–          Miért nem dugtál meg, Te hülye? Én is benne lettem volna!

Már késő. Több szempontból is. A leányzó időközben igencsak meghízott, már egyáltalán nem tetszett neki, no meg, – apró momentum, – Miki nős volt.

Apró flörtök mellett, akkoriban komolyabb kapcsolatba egyik lánnyal sem került. Szüzességét végül 18 évesen olyan körülmények között vesztette el, amire egyáltalán nem számított. Imre barátjának volt egy Kálmán nevű haverja, aki rendszeresen házibulikat tartott. Egyszer meghívták mindkettőjüket. Mikit már csak azért, mert volt neki egy Beatles lemeze, amelyre nagy szükség volt a bulin. Ha csak a lemezt küldi, avval is megelégedtek volna. De Miki mondta, hogy nem hagyja magára a bakelitot.

Már javában dühöngött a buli, folyt a pia, a Beatles, meg a Rolling. Miki is ivott nem keveset, amikor haverok gyűrűjében Kálmán kiselőadást tartott, milyen nagy önbizalmat ad, amikor megkefél egy nőt. Végül lazán megkérdezte Mikitől hány nője volt eddig. Szegény hülye ahelyett, hogy mondott volna egy házszámot, őszintén bevallotta, hogy ő még nem. Na ezen rögtön kapott a Kálmán:

–       Ne hülyéskedj, ez nem létezik. Itt állsz tizennyolc évesen szűzen? Ezen azonnal változtatni kell. Na majd én segítek.

Nem tudta, mire gondol, de mondta, hogy ő konvencionálisan a lányokat…

Szerencsére Kálmán nem égette le nagyon. Kisvártatva odalépett hozzá, és sejtelmesen a fülébe súgta:

–          Menj be abba a szobába! – mutatott egy ajtóra.

Miklós nem tudta mi következik, bár sejtett valamit. Szerencsére volt már benne egy kis nyomás, barátai egy bizonyos mennyiségű unicumot töltöttek bele, így elég bátran lépett a szobába. Nem kellett volna annyira izgulnia, mert a szobában csak egy egyszerű, barnahajú lány ült az ágyon. Miklóst a jelenség nem izgatta fel túlságosan, – nem volt se nagy melle, se nagy feneke. Egy teljesen átlagos leányzó állt fel amikor belépett. Nem sok időt töltöttek a bemutatkozással, mert a tapasztalt leányzó rögtön hozzásimult, és gyakorlottan vetkőztetni kezdte. Pár perc múlva alig volt rajtuk textil…

Miklós, aki elég nehezen ismerkedett – az italtól már nem emlékezett hogyan – de rövid idő múlva hagyományos pózban, meztelenül feküdt a lánnyal az ágyon. Nagyon felizgatta, hogy érezte a kiscsaj meztelen testét, dolgoztak a hormonok és – ő is meg lepődött – szinte magától becsusszant a farka a helyére. Farizmai is szinte automatikusan mozogtak. Hiába, ilyen az, amikor felszökik a tesztoszteron, előjön a férfiből az állat, és meghágja a felkínálkozó nőstényt.

Néhány perc múlva lihegve, kielégülten, megkönnyebbülve, boldogan feküdt a csaj mellett az ágyon. A lány, akinek a nevét sem tudta, megszólalt:

–          Azt mondták el kell vennem a szűzességedet. De nehogy azt mondd, hogy még nem voltál senkivel. Csak egy potyadugást akartál igaz?

Hiába bizonygatta, hogy húsz perccel ezelőtt még ártatlan volt, a lány nem hitt neki. Ettől valóban önbizalma támadt. Annyira megtetszett neki ami az előbb történt, hogy máris folytatta volna. A csaj viszont már öltözött, s miközben indult kifelé a szobából, még gyorsan megkérdezte a nevét. Nos, az első nő az életében: Rita!

Miklóst később kérdezték haverjai hogy tudta megdugni a csajt, ha még sosem csinálta, – de ez hülye kérdés volt. Egyrészt bátyja már viszonylag korán felvilágosította, hogy lesz a gyerek, másrészt ugyancsak kissráckorában véletlenül meglestek egy légyottot. Az elhagyatott homokbánya fölött, a dombtetőn kuksoltak éppen testvéreivel, amikor feltűnt egy középkorú párocska, akik egy kicsit csókolóztak, majd a férfi hirtelen a nőre ugrott, – alsóneműk le, – majd a hapsi segge mozogni kezdett. A menet elég rövid ideig tartott – lehet, hogy tartottak a meglepetésektől – mert a férfi öt perc múlva már fel is kelt a nőről és indultak tovább. Na, ebből a személyes tapasztalatból tudta Miki, hogy mozogni is kell, nemcsak bedugni…

Hát, nem egészen így képzelte az elsőt. A szex akkor jó, ha egy nagy szerelem beteljesülése! – magyarázta neki annak idején édesanyja. Hát, ez minden volt, csak nem szerelem. De azért nagyon jó volt, és amilyen hülye, szerelmetes típus, – kezdett beleesni a lányba, olyan kedves volt hozzá.

Kicsit félve nyitotta résnyire az ajtót, – arra számított, mindenki röhögve várja odakint, de szerencsére a társaság már úgy be volt nyomva, hogy nem nagyon foglalkoztak vele. Kálmán meg Imi jött oda:

–          Na, milyen volt?

Mosolyogva, felemelt hüvelykujjával válaszolt. Barátai megveregették a vállát, Kálmán átölelte. – Rendes srác. Örök hálával tartozik neki.

Elindult megkeresni a lányt, de nem találta sehol. Sőt, soha az életben nem találkozott vele többet. Pedig néhányszor még elment Kálmánék bulijára. Próbálta telefonon is elérni, de sikertelenül.

Sokat gondolkozott később az eseten, – biztos haverjai valami profi kurvával hozták össze, de annyira bizonygatták, hogy csak egy ismerős lány volt, aki egyszerűen szeretett dugni, hogy végül elhitte. Végül levonta a konzekvenciát: a szex nem is olyan nehéz, sőt…

Ha valaki azt gondolná, hogy ezek után már ment a dugás, mint a karikacsapás, nagyon téved. Miklós szentimentális, romantikus természetéből adódóan, ezek után jött a szerelem. Dugás nélkül…

A Bartók Béla úti Kisborostyán étterembe járt menzára, ahol pár forintért egész jó menüt szolgáltak fel. A vendéglő hátsó részében egyszercsak felfigyelt egy aranyos, szolid, sötétbarna hajú, telt lányra, a szokásos kedvenc homokóra alkattal: széles csípő, nagy, kerek fenék, vékony derék, nagy mellek…

Lehet, hogy ezzel az ízlésével századokkal előbb kellett volna születnie? Amikor a nők abroncsszoknyával hangsúlyozták ki tomporukat, és fűzőt viseltek a karcsú derék kihangsúlyozására. Sőt, még arra is képesek voltak, – hogy kidudorodó keblük és vékony csípőjük közti különbséget, s ezzel nőiességüket kihangsúlyozzák, és a plasztikai sebészet előfutáraként, legalsó, lengőbordájukat kivetessék.

Tetszett neki ez a gömbölyű, szende lány, de látta, hogy nagyon zárkózott, senkivel nem áll szóba, és mindig magányosan ebédel. Egyik alkalommal összeszedte minden bátorságát, és leült az asztalához, majd tőle nem szokott módon csevegni kezdett. Amint a lány végzett az étkezéssel, azonnal felállt, elköszönt és távozott. Miklós másnap ugyanabban az időben érkezett, és meglepődve tapasztalta, hogy a zárkózott lány mosolyogva, ismerősként üdvözölte. Most már együtt indultak el ebéd után, és hazakísérte.

Hosszú hetekig udvarolt neki, kiderült: Zitának hívják, egy irodában dolgozik, szülei nemrég váltak el, – ami nagyon megviselte, mert apja nagyon agresszív volt, és nemcsak édesanyját, hanem őt is megütötte, mostanra sikerült rendezni a viszonyokat, mikor apja végre hajlandó volt elköltözni.

Zitával lassan egyre jobban megszerették egymást, – de a csókon és ölelésen túl tovább nem jutottak. A lány borzasztóan félénk és gátlásos volt, mert amint egy kicsit jobban belemelegedtek volna, – mintha eszébe jutott volna valami, mindig hirtelen abbahagyta. Később amikor visszagondolt ezekre a meghittnek indult, aztán mindig kudarcba fulladt közeledésekre, – azt gondolta hogy ilyenkor valószínűleg durva apja juthatott eszébe. Lehet, hogy nem tudott elvonatkoztatni attól, hogy bármilyen gyengéd, – de Miklós is csak egy férfi, mint az apja. Úgy érezte nagyon hosszú időre volna szükség, hogy Zita felengedjen.

Miklóst közben behívták katonának. Amikor elbúcsúztak egymástól, – tudta, hogy hosszú ideig nem találkozhatnak. Úgy érezte, az állandó elutasítás neki szól, – ezért mikor elváltak egymástól, valami olyasmit mondott, hogy nem akarja egy évre lekötni, ha közben ismerkedni akar.

Két hét múlva a laktanyában egy levelet kapott: Zita öngyilkos lett, és meghalt. A húsz éves lány, aki soha nem szokott inni, felhajtott két deci pálinkát, kinyitotta a gázsütőt és lefeküdt a konyhakőre…

Miklós hosszú ideig emésztette magát, – mennyiben felelős ő a történtekért. De a lány családja is úgy látta, Zita nem tudta feldolgozni szülei válásával kapcsolatos eseményeket, és súlyos komplexusok alakultak ki nála. Szeretetteljes kapcsolatuk feledtette vele az addigi eseményeket, de túl rövid ideig tartott. Lehet, ha nem hívják be katonának, jobban összemelegedtek volna, Zitában oldódtak volna a gátlások, s a tragédia nem következik be…

4. fejezet. A válás

2010 március 27. | Szerző: kispapa51

3. Fejezet. Endékás nők

2010 március 26. | Szerző: kispapa51

Mikor Miklós is végzett az egyetemen, Bernivel külön albérletbe költöztek. Örökre megmaradt benne az a kép amikor az albérlet előtt ültek a járdán és Berni sírva fakadt. (Utólag jutott eszébe, hogy lehet csak trükk volt.)

–         Mit fognak itt szólni, ezek most azt hiszik házastársak vagyunk – szipogta a lány.

–         Hát ezen esetleg segíthetünk… – Ez volt a leánykérés.

Az esküvő elég hippisre sikerült. Berni fehér blúzban, farmerszoknyában, Miki farmeröltönyben, kölcsönkért farmer­zakóval, – ami a hetvenes években nagy kincs volt nyugatról. Így, majdnem talpig jeansben mondták ki a boldogító igent a Gellért téri házasságkötőben. A „lakodalmat” pedig abban a pinceklubban tartották, ahol Miki akkoriban szombatonként diszkózott. Az ifjú férj nagyon tapasztalatlan volt: fogott egy tálca barackpálinkát, udvariasan végigjárta a násznépet, és mindenkivel koccintott egy pohárkával. Mire a tizedik vendéghez ért, rájött, hogy ennek így fele sem lesz tréfa, és attól kezdve csak imitálta az ivást. De már késő volt. Egy óra múlva már a rendezői szobában feküdt. Számára ennyi volt a lakodalom.

Az esküvőt követően Berni ismét terhes lett, és most már nagyon várták a babát. Amikor a hetedik hónapban olyan erős fájások jelentkeztek, hogy be kellett vinnie a kórházba, sejtette nagy baj van. Órákig várakozott a folyósón, mire a langaléta, szemüveges szülészorvos megjelent, és szakkifejezések mögé bújt:

–         Sajnos nagyon éretlen volt a magzat. Több születési rendellenességgel, policisztás vesével és éretlen tüdővel született…

Miklós nagyon szerencsétlenül állhatott ott, az orvos valami részvétfélét mondott, a kezét szorongatta, és vigasztalni próbálta:

– Jobb hogy így történt, mert a magzat nem volt életképes.

Szerencsére elég fiatalok voltak ahhoz, hogy ez a szomorú esemény nem vette el a kedvüket, – Berninek nemsokára ismét nőt a pocakja. Most már féltek egy kicsit, – elmentek a Czeizelhez, de semmi biztosat nem tudtak mondani. Kéthetente jártak a nőgyógyászhoz, akivel lassan össze­barátkoztak. A hetedik hónap táján, amikor kiderült, hogy a méhszáj kissé nyitva van, nőgyógyászuk Miklós fülébe súgta:

– Elővigyázatosságból összestoppoljuk az asszonyt, nehogy kipotyogjon a gyerek…

Ettől kezdve szegény fekvésre volt ítélve, méghozzá úgy, hogy a lába feljebb volt a fejénél. Miki és anyósa felváltva főztek, de anyósával nem vehette fel a versenyt.

Ekkor történt, hogy Miklós áldásos kiszes, kultúros munkájáért váratlanul egyhetes jutalomutat kapott az NDK-ba. Sokáig tanakodtak mi legyen, de aztán úgy döntöttek ilyen ritkán adódik, és Miki kiutazott. A Drezda melletti kisvárosban ledöbbent a németek merev, ordnungos, erőszakos stílusán. Társaival együtt szidták az endékás anyjukat, amikor az étterembe, (de még a cipőboltba sem) lehetett csak úgy bemenni, hanem kint a bejárati ajtóban kellett megvárni, míg valaki beengedte őket, – hiába volt akár üres az étterem.

– Das ist die Ordnung! – Ez a rendszer! – Ilyenkor mindig a második világháborús filmek náciai jutottak eszébe. Három évet tanult németül, majd tizenéves korában egyhónapos csereüdülésen volt Berlinben egy német családnál, amikor csak németekkel tudott beszélni, így kénytelen volt megtanulni a nyelvet, – ezért most néha megkérték tolmácsolásra. A KISZ endékás testvércsapata az FDJ (Freie Deutsche Jugend) nyakkendős, snájdig aktivistái állandó programokat szerveztek nekik, de nem nagyon élvezte az erőltetett műsorokat.

Az endékás csajok meglepő könnyen kínálgatták magukat,

de most valahogy egyáltalán nem volt hozzájuk kedve. Otthoni, veszélyeztetett, várandós felesége járt a fejében.

Pedig valamiért szerette az endékás nőket. Egyik fiatalkori nagy szerelmével, Trudival egy balatoni diszkóban ismerkedett meg. Az aranyos szőke, göndör hajú, telt, német csajt sokáig fűzögette, míg kötélnek állt. Miklós amolyan lassú víz partot mos típus volt, nem tántorította el, ha egy lány rögtön nem állt kötélnek – sőt, felvillanyozta, mert ugye az igazán értékes, amiért meg kell harcolni.

Élvezte, hogy németül beszélhet. Gyerekkorában Tante Mici tanította németre, öccsével együtt. Aztán gyerek­korában Ausztriában is volt egy kolostorban, pap nagybátyja révén, két hétig, ahol szintén csak németajkúak között volt.

Trudinak először egy másik magyar srác tetszett, de az nem foglalkozott vele, így kénytelen volt Mikivel beérni. Később viszont a csaj úgy beindult, hogy ilyet még életében nem látott. Elég sokat ittak és beszélgettek, – kiderült, a lány tanítóképző főiskolára jár. Amikor kijöttek a diszkóból, átkarolta a vállát, jó ideig andalogtak a víz mellett, majd leültek a Balaton partján, egy elhagyatott füves részen. Csodálatos, meleg augusztusi éjszaka volt, sziporkáztak az északi part fényei és csillagok, és a hold ezüsthídja tükröződött a vízen. Nem tudta hogyan kezdjen hozzá. Fiatalabb korában is mindig bátortalan volt a kezdéssel. Soha nem tudta, mi a jobb, ha bejelenti, hogy meg akarja csókolni a csajt, vagy csak egyszerűen lesmárolja. Aztán később rájött, a lányok ugyanúgy várják, történjen már valami…

Átkarolta, majd megcsókolta a lányt, aki meglepő tüzesen viszonozta. Izmos, mozgékony nyelvével körbejárt a szájában, mintha tanulmányozná. Egyre hevesebben csókolóztak, és ölelték egymást, majd meglepődött, – mert a csaj átvette a kezdeményezést. Hanyatt döntötte Miklóst, lehúzta a nadrágját, s mint aki csak erre várt, rábukott a bránerre. Hihetetlenül sokáig kényeztette. Többször úgy érezte, hogy kitör a vulkán, de ilyenkor a csaj a tövénél elszorította, aztán végignyalogatta. Hol vadul csinálta, hol érzékien lassan, és olyanokat művelt vele, amit addig még senki. Érezte, hogy Trudi imád szopni. Ezek az endékás csajok így csinálják? A lány egészen addig nem engedte el, míg változatos kézi-, és szájmunkája gyümölcsét nem érezte a szájában. Amikor hímtagja rángatózni kezdett, szívni kezdte, míg az utolsó cseppet is ki nem préselte belőle. Miklós úgy érezte, szinte minden erőt kiszívott belőle. Jó ideig szinte önkívületben csak feküdt hanyatt a fűben. Aztán ő fordult rá, és próbálta viszonozni a német lány kedvességét, lehúzta a farmerjét, és benyalt a csajnak. Finom, fiatal puncija volt, és érezte kemény csiklóját. De a lány fölhúzta, és látszott, alig várja már, hogy bedugja. Befeküdt széttárt combjai közé, becsúsztatta a farkát, és szenvedélyesen dugni kezdtek. A tüzes lány átkarolta combjaival, s lábaival nyomkodta a fenekét. Aztán meglepődött, hogy a csaj milyen gyorsan elélvezett, pedig ő még bírta. Sőt, a második menetben alig bírt elmenni. Miután keményen megfarkalta a lányt, boldogan, kielégülve feküdtek a fűben. Lassan pitymallott már. Megbeszélték, másnap a strandon találkoznak.

Mikor késő délelött leért a tóhoz, Trudi egy egy nagydarab barna, német lánnyal feküdt a strandon. Jó ideig beszélgettek a keletnémet nyugatnémet különbségekről, a balatoni randevúhelyről, ahova a rokonok és ismerősök is el tudnak jutni az NDK-ból is, és hogy mennyire tetszik nekik itt, úgyhogy jönnek jövőre is…

Aztán mindhárman nekiindultak a víznek, egy gumimatraccal. A lányok kényelmesen elhelyezkedtek a matracon, Miki pedig élénken borogatta őket a vízbe, amit a csajok sikongatva élveztek. Egyre távolabb kerültek a parttól, amikor Miki feküdt föl a matracra, Trudi pedig a lába közé kapaszkodott, a barna német lány a part felé indult.

Miki pedig nem sejtette, hogy a tegnap esti mutatványnál is nagyobb meglepetés éri. A szőke német lány a matrac alján, lábai között először játszadozni kezdett a nadrágban a farkával, majd – egyáltalán nem zavartatva magát a közönségtől – elővette, és huzogatni kezdte. Miki körülnézett, – körülöttük voltak ugyan fürdőzők, de nem figyeltek rájuk. Na, ismét egy csaj, aki nyilvánosan szereti. Először nem tudta mit csináljon, zavarban volt, – mit szólnak az emberek? Na de ha a lány így szereti, mit lehet tenni?

Karját összekulcsolta a tarkója alatt, behunyta a szemét, és átadta magát az élvezetnek: a lány egyre feljebb csúszott, hogy míg a szájával is elérte. Bekapta, és a tegnap esti játék ismétlődött. Pedig Miki akkor már észrevette, hogy érdeklődő közönsége is van a műsornak. De a lány nem volt szégyellős. Mondtam, hogy imád szopni. Van ilyen, aki nem alázatnak tekinti, hanem egyszerűen szeret eljátszani azzal, ami kiáll. És ha már játszik vele, végigcsinálja. Hadd lássa az eredményét is. S közben meg is szereti az ízét. Ahogy mesélte, mindenkié más. Ha ananászt eszel, édes, ha fokhagymásat, hagymaízű. Szóval Trudi nem zavartatta magát, ott mindenki előtt leszopta a férfit. Nem szégyellte. Sőt a végén büszkén körülnézett. Közben, már aki nem volt kíváncsi a jelenetre odébbállt. Főleg az idősebbek. De volt, aki érdeklődve figyelte a játékot. – Ilyet se művelt még vele senki.

Sajnos Trudikával csak elutazása előtt három nappal ismerkedett meg. De azt a pár napot végigszexelték. Ülve, állva, fekve, elölről, hátulról, diszkóban, vízparton, víz alatt, mindenhol.

A lányba már tulajdonképpen az első nap belebolondult, amikor a bárban megismerkedtek. Szőke göndör fürtjeibe, mély tüzü kék szemébe vidám mosolygós arcába, gömbölyű alakjába, s nem utolsósorban abba az érzéki, szópós szájába…

Miklós mindig is szerelmes típus volt. Nagyon könnyen beleszeretett abba a lányba aki megtetszett neki. Nála valóban meglátni és megszeretni csak egy pillanat műve volt. Fiatal korában főleg idősebb nőkbe, – idősebben meg inkább fiatalabbakba. Tizenéves volt, amikor Vonyarcon szinte egyszerre, két idősebb nőbe habarodott bele. Mindenhova kísérte őket, bármit megtett, csak, hogy a közelükben lehessen. Felnézett rájuk.

Egy utazáson gyerekfejjel egy szőke szovjet lányba, Natasába bolondult bele, aki nagyon kedves volt hozzá. Utólag visszagondolva, valószínűleg csupán annyi történt, hogy az idősebb nők egyszerűen csak kedvesek voltak az ifjú rajongóhoz. Ő meg egyszerűen össze­keverte a szerelmet a rajongással.

De Trudiba valóban beleszeretett, – nem csoda, ahogy a lány bánt vele. A vonzalom pedig úgy tűnt, kölcsönös. Végül a fájdalmas elválásnál címet cseréltek, és megbeszélték, majd leveleznek. Trudi lelkes levélíró volt, s ő igyekezett válaszolgatni neki. De egyikőjük sem gondolta, hogy még találkoznak. Pedig Miklós jó néhány évvel később Düsseldorfba ment egy kiállításra. Megírta a lánynak, – lehet, hogy meglátogatja az NDK-ban. Trudi örömmel írt vissza, hogy várja. Az NSZK-ból hazafelé az NDK-n keresztül autózott haza, és egymás nyakába ugrottak, mikor egy busz­pályaudvaron sikerült találkozniuk. Trudi nem sokat változott, kicsit teltebb lett, de így csak még jobban tetszett neki. A lány valami titkos lakásra vitte, ahol együtt töltötték az éjszakát. Kiderült, a lánynak van egy komoly barátja, – de így csak még jobban értékelte titkos randevújukat. Az egyszerű kis szoba-konyhás lakásban felelevenítették a balatoni szép napokat, és Miklós ismét meglepődött mi mindent képes kihozni belőle a lány. Másnap délelőtt hosszan búcsúzkodtak egymástól. Érezték, nem találkoznak többet…

Ezek után nem csoda, ha Miki nagyon szerette az NDK-s nőket. Nem sokkal később összejött egy másik endékás lánnyal is, aki teljes ellentéte volt Trudinak: egy magas, nagydarab, kerekseggű, fekete nő. Ingriddel egy-két napig voltak csak együtt, de franciázni endékásnak megfelelően tudott. Először azt hitte festi a haját, de amikor meglátta bozontos, fekete punciját rájött, eredeti a szín. Akkoriban még nem volt divat a fazonra igazítás, és szívesen belevetette magát a sötét rengetegbe… Valahogy ezek a külföldi nők másképp szexelnek, mint a magyarok. Minden más velük. Még a csók is. A dugásról és a franciáról nem is beszélve. És olyan hálásak, mintha az endékás hapsik nem dugnák meg őket rendesen…

Akkoriban az a hír járta, hogy az NDK-ban a hétnek egy bizonyos napján a férjeket hamarabb hazaengedték a munkahelyükről, – hogy teljesítsék házastársi kötelezettségeiket… – De lehet, hogy ez csak afféle szóbeszéd volt, a nép száján énekelt ballada…

Ingriddel is mámoros napokat töltöttek az ágyban, és meglepő módon, vele is újra találkozott később még egyszer Berlinben.

Volt egy NSZK-s nő is: Heidi sokkal tartózkodóbb volt, de azért be lehetett cserkészni. A nála idősebb nő nem volt egy szépség, de ingerlő homokóra alkatával, nagy mellével és érzéki, gömbölyű, nagy seggével levette a lábáról. Vele is a Balatonon jött össze, majd őt is meglátogatta később egy nyugatnémet kisvárosban, ahol tanítónő volt.  A szocializmusból kiszakadva, nem annyira a nőtől voltak elájulva, mint inkább a nyugat-németországi lakástól és fizetéstől…

2.fejezet. Amerika

2010 március 25. | Szerző: kispapa51

Miklós összecsapta az újságot, kocsiba vágta magát és beviharzott a legközelebbi hirdető irodába. Elhatározta, hogy ahelyett, hogy a sok hülye hirdetést olvasgatná, inkább felad egyet, melyben olyan lányt keres, amilyet igazából szeretne. Így majd ő válogathat a beérkező levelekből.

A pultban egy fiatal lány és egy idősebb hapsi ült. – Hú, ezek biztos már ránézésre megmondják, ki milyen hirdetést akar feladni…

Elég hülyén téblábolt a kis helyiségben, megfogta a kitett előző heti összefűzött újságcsomagot, és hosszasan tanulmányozta. Hogy egy kis tapasztalatot szerezzen, előbb a „Férfi keres hölgyet” rovatot nézegette, melyből lassan összeállította saját hirdetési szöveget:

„39/184/90 kékszemű, szőkésbarna, jómegjelenésű, fiatalos vállalkozó keres csinos, teltidomú, magas, nemdohányzó, vidám, temperamentumos, romantikus, budapesti hölgyet 35 éves korig.”

Na, ha mindenki így hazudik, mint én… –  47 éves múlt már, – de ezt nagyon cikinek érezte volna leírni. Írhatott volna 45-öt, de annak meg nem sok értelme lett volna. Ha már lúd…legyen 39!

Mikor odaadta a papírt a lánynak, az járt a fejében, hogy mit gondolhat a csaj.

Jesszus, ez olyan, mint egy orvosi rendelő. Itt meztelenre vetkőztetik az embert. A csaj látja, hogy öregebb vagyok, mint amit írtam, azt is, hogy kit keresek, – tiszta égés. De ez a csaj se rossz. Mi ez a sokat sejtető mosoly? 

A lány igyekezett hivatalos maradni:

–         19 szó, 1900 Ft, sürgős?

–         Hát, igen…– dadogott.

Végül is a válás egész simán ment. Egy dolgot nagyon bánt: a gyerekeket. A legkisebbik, Bálint akkor hat éves volt, – egyértelmű volt, hogy az anyjával marad. Bármennyire is harcolt volna érte, de belátta, a kisgyerek érdeke ezt kívánta.

Az asszony az utolsó időben kitalálta, hogy horkol, és szabályosan kirúgta a hálószobából. – Érdekes, 25 évig ez nem zavarta…

Amikor már nincs szex, akkor nagy baj van! Később kiderült, akkor már a nejének volt valakije! Attól fogva Bernadett mindig Bálinttal aludt együtt a franciaágyban. Ő meg a kisszobában egyedül. Így aztán már nehéz lett volna szétválasztani őket.

A legidősebb fiút, – Áront meg az utolsó időkben édesgette magához a neje. Ehhez nagyon értett. Mézes mázos szavakkal, sok puszival, hogy lehet elkötni a gyereket. Nagy lelki életet éltek.

A középső sráccal, Marcival mindig is nagyon jól megértették egymást, – evidens volt, hogy az apjával megy. Annak örült a legjobban, Marci őt választotta.

Már akkor sejtette: Áront nem vesztette el, mert annyira hiányzott neki az öccse, Marci, hogy a legidősebb srác is gyakran ott lógott náluk. Bálintért lehetett volna harcolni, de nem akarta egy ilyen vetélkedésnek kitenni.

Egyszer a kocsiban, amikor kisfiára gondolt, – könnybe lábadt a szeme, majdnem sírva fakadt. Ritkán szokott sírni, de amikor Bálintra gondolt, néha előfordult. Úgy érezte, elvesztette legkisebb gyermekét. Ugyanakkor évekkel később be kellett, hogy vallja magának, – önző módon – így sokkal szabadabban tudott csajozni…

A válást követően, ki nem hagyta volna: minden áldott nap ott várta az iskolánál, és indultak a játszótérre. Együtt játszottak, bújócskáztak, labdáztak, máskor csak nézte a padról, milyen ügyesen akrobatikázik a mászókán. Hogy a kisgyerek minél kevésbé érezze a válást, minden nap találkoztak, – hiányoztak egymásnak. De ettől még fájón hiányzott a reggeli zoknihúzás, öltözés, az odabújások, a fürdetések, az esti mese, meg minden.

Mikor neje az amerikai út után bejelentette, válni akar, – először csak a szokásos havi bajnak gondolta. Ez a hiszti szinte minden hónapban előkerült. De ez a menzesz most kitartónak bizonyult, és csak nem akart elmúlni. Néhány hét után kénytelen volt komolyan venni a női rapszódiát:

–         Van valakid? Mert ha igen, elmehetsz hozzá, aztán ha véget ért gyere vissza! Ezért nem kell egy nagycsaládot felrúgni.

–         Nem, nincs senkim.

–         Akkor nem értem, mi a bajod. Semmi nem változott meg.

–         De igen. Elegem van belőled.

Hát igen, kérem szépen, ez érv. Erre nincs mit mondani. Sokszor hallotta már: negyven felé a házastársak némelyike meghülyül. Meg akarja valósítani önmagát, kitör a kapuzárási pánik előtti szindróma. Nemcsak a nőknél, – férfiaknál is. De nem gondolta, hogy ez náluk is bekövetkezik. Nem mintha a huszonöt év alatt nem fordult volna elő, hogy beleszerelmesedett egy fiatalabb lányba. De akármilyen bombázóval is került össze, soha nem akart ezért elválni. Gyerekei és családja fontosabbak voltak számára bármelyik bombázónál.

Aki félrekefél, elveszítheti nemcsak a párját, hanem a gyerekeit is. – jutott eszébe később görög barátja szentenciája.

Hosszú idő után, először jutottak ki a tengeren túlra. Washingtonban és környékén voltak kint egy hónapig, neje egyik barátnőjénél, aki feleségül ment egy amerikai-némethez. Mivel a háziak éppen Kanadába hurcolkodtak, két hétig övék volt a ház és az egész birtok. Egy hatalmas vadregényes ranch, ahol valamikor lovakat tenyésztettek, nagy réttel, erdővel. Itt egy kicsit beleérezhetett abba a különleges, individualista amerikai életstílusba, ahol a legközelebbi ház is több kilométerre van. A nagy ház mögött állt a teljesen elhagyatott hatalmas lóistálló és műhely, a parkolóban több gépkocsi. Egy automata Subarut kaptak kölcsön, amit bármikor használhattak.

Itt a kétszintes, nagy házban, – mely amerikai stílusban, fából készült, és minden lépésnél hajladozott a padló, – tulajdonképpen huszonöt év után ismét kettesben voltak. A gyerekeket ezúttal nem hozták magukkal, a nagyi vigyázott otthon rájuk. Itt végre, évtizedek után, ismét lehetőségük volt arra, hogy csak egymással foglalkozzanak, beszélgessenek, mint szerelmük hajnalán, huszonöt évvel ezelőtt. És ez volt a probléma! Most derült ki, hogy mindkettőjüket már csak idegesíti a másik. Amit a gyerekek mellett elnéztek egymásnak, így kettesben majdnem elviselhetetlen volt. Az egymás közt töltött egy hónap alatt csak marták egymást.

A probléma már ott kezdődött, mikor megtakarított pénzükről kellett közösen dönteni. Miklós utazni szeretett volna, világot látni, bejárni az ismeretlen, – a csak filmekből látott – Amerikát, legalábbis amennyit kis pénzükből lehet. Neje viszont elcsábult a gyönyörű washingtoni ékszerüzletektől, és gyorsan fenekére vert a pénz egy részének. Miklós ettől dühbe gurult, hiszen ezzel meghiúsult a körutazás terve. És innentől kezdve csak emésztették egymást.

A szex felfrissítése is csak szerencsétlen kísérlet maradt. Bernadett fejében már új szerelme járhatott, – nem nagyon tudták egymást felizgatni. Csak idegileg.

Nejének a szexszel kapcsolatban amúgy is volt egy fixa hülye ideája:

–         Egy férfi maximum csak tízezer ejakulációra képes életében. Te már biztos túl vagy ezen…

Tóth Tihamér: „Tiszta férfiúság” című régi könyvében, a pap szerző a maszturbációtól tiltja el, halálra rémisztve az ifjakat, mert – úgymond – gerincsorvadást kaphatnak az onániától, másrészt kifogyhat a sperma… Neje lehet, hogy innen hallott erről a hülyeségről.

Miklósnak gyerekkorában emiatt sokáig volt lelkiismeretfurdalása, és teljes bizony­talan­­­ságban volt, szerezhet e saját kezével néha örömöt magának, vagy az értékes terméket inkább csak későbbre, a nőknek tartogassa. Aztán megnyugodott, amikor arról olvasott, hogy a herékben a pubertástól a halálig szüntelenül folyik a spermatermelés, és a gyakori magömlés ezen nem változtat, sőt inkább segít. (Ellentétben a női petefészek ciklusos, és csak a klimaxig tartó működésével.)

Amerikából hazatérve, ezek után Miklósnak tulajdonképpen nem is kellett volna már csodálkoznia neje bejelentésén.

Miki egyik barátja épp előző évben vált el, így megtanulta, mindenek előtt az anyagiak elosztásán kell megegyezni. Addig egy lépést se. Hosszas alkudozás után végül elmentek egy ügyvédhez és aláírták a vagyonmegosztási szerződést.

De azt, hogy az általuk épített, hatalmas, gyönyörű, napfényes tetőtérlakást el kell adniuk, – valamennyien sajnálták. A gyerekek a szétválásig tulajdonképpen fel sem fogták, mi történik. A költözködés előtti hatalmas felfordulást még élvezték is, hiszen elővették, szelektálták az összes régi játékot is, és Bálint reggelente indián csatakiáltásokat hallatva rohangászott a zsákok, dobozok rengetegén át.

A bútorok és egyéb ingóságok megosztására vicces játékot találtak ki, mely megkönnyítette az elosztást. Minden egyes tárgyra licitálni lehetett, mint az árverésen, – ki ígér érte többet, kinek kedvesebb, – azé lehetett. Jókat nevettek közben. Természetesen voltak tabutárgyak, melyekhez valamelyikük nagyon ragaszkodott, de végül sikerült mindent egyenlő arányban elosztani.

Neje egy kissé idealista módon állt hozzá a váláshoz:

–         Lehet, hogy ezek után jobban fogjuk szeretni egymást, mint eddig…

Miklós később sokat gondolkozott, mi vezetett idáig. Lehet, hogy hirtelen túl sokat volt az utóbbi időben otthon, és belepofázott mindenbe? Válása előtt két évvel be kellett zárnia valamennyi diszkóklubját, és ezt követően – úgymond – csak a családjának élt. Lehet, hogy megváltozott otthon a családi egyensúly?

Neje másféle magyarázatot adott később:

–         De hiszen hónapok óta hozzám se nyúltál…

–         A szexhez két ember kell. Erről nemcsak én tehetek. – védekezett.

Valóban elhidegültek egymástól.

Állítólag a szerelem fellobbanása után néhány évvel csökken a szenvedélyes érzésekért felelős hormon, a fenil-etilamin szintje, – a varázs elmúlik, és ezzel együtt, az érzelemben gazdag, változatos szexet felváltja a rutin. Ezután a nők a kedvességet, becézgetést és intimitást, a férfiak pedig az erotikus kezdeményezést és a fantáziát kezdik hiányolni partnerükből. A nők még mindig arra vágynak, hogy egész testüket végigsimogassák, becézgessék, a férfiaknak viszont egyetlen erogén zónájuk a pénisz, és legfontosabb célkitűzésük, hogy amilyen gyorsan csak lehet, behatoljanak a nőbe. Avagy a közismert mondás szerint: „a nők még szexre is hajlandóak egy kis gyengédségért, a férfiak pedig még gyöngédségre is képesek a szexért.”

De sikertelenségükben mindenképpen benne volt az is, hogy Bernadett szerelmes lett. Ez is egy érdekes történet: Miklós egy nap a kerületi újságban talált egy cikket, mely egy olyan műszaki egyetemi professzorról szólt, melyben felismerte neje ifjúkori szerelmét, akivel elötte járt. Letette az újságot Berni elé, aki – nem tudni milyen indítatásból – megkereste egyetemista, nosztalgikus barátját, – aki akkor már háromgyerekes családapa volt. S most, – huszonöt év után – beteljesedett a fiatalkori szerelem.

Tehát paradox módon, tulajdonképpen Miki hozta össze őket. A titkos szerelem és neje zaklatott vízöntő természete, azt a családot is megpróbálta szétzilálni, – de végül nem sikerült.

Másrészt lehet, hogy ez a nexus már csak a következmény, és az utolsó csepp volt a pohárban. Mert 25 év, az huszonöt év! Nem volt már semmi olyan, mint amikor összejöttek. Ennek ellenére Miklós úgy érezte, még szeretik egymást. A szex valóban nem volt már régen az igazi, nem nagyon kívánták egymást. De hogy lehet úgy szexelni, hogy a kisgyerek állandóan ott alszik közöttük? Néha még így is megvolt. Ezerszer vitte vissza Bálintot a kiságyába, – de öt perc múlva már megint ott volt közöttük. Ki tudja hányszor ismételte meg ezt egy éjszaka alatt, de mindig visszajött. Persze,  igazából nagyon jó érzés volt, ahogy az apró, kis meleg test odabújik hozzájuk. Aztán fél év után feladta a cipekedést…

Pedig valamikor karmikus találkozás volt az övék, az egyetemen. Bernadett egy évvel felette járt, és évfolyamuk patronálta őket. Az első eligazításon figyelt fel a jó alakú lányra, aki hosszú pulóvere és Lennon szemüvege mögé bújt. De ő észrevette a csiszolatlan gyémántot. Az eligazítás után odament a lányhoz, sokáig beszélgettek, mikor a csaj megkérdezte:

–         Van egy szabad menzajegyem, meghívhatlak ebédelni?

Ettől kezdve elválaszthatatlanok voltak, minden nap együtt. Később kiderítették, hogy ezelőtt is találkoztak már. Kétszer is! Első alkalommal az írásbeli felvételin, ahol Berni egy nagyképű, ellenszenves srácra figyelt fel, aki a fölötte lévő padsorban ült, rikító piros nyakkendőben. Ahogy mondta – a nagyorrú ürge állandóan puskázni akart róla.  

Nehogy már felvegyék ezt a pesti ficsúrt – gondolta, ezért eltakarta előle dolgozatát.

Miki pedig arra emlékezett, hogy az előtte ülő hosszú hajú, vidéki liba állandóan a papírjait dugdosta előle…

Másodszor akkor futottak össze, amikor Miki már katonaként keresett valakit az egyetemi kollégiumban, és a lépcsőházban pont Bernadettet szólította meg. A lány az akkor már valamiért szimpatikus bakát el is kísérte a keresett szobáig. Mindketten jól emlékeztek a korábbi, érdekes talál­kozásokra.

Az egyetemen együtt tanultak, kajáltak, kirándultak, buliztak, és amikor csak lehetett, együtt is aludtak Berni kollégiumi négyágyas szobájában. Sokszor még akkor is, amikor a szobatársnők is ott voltak. Néha a többi lány barátja is ott aludt, így nem volt annyira ciki a helyzet. Ha már több srác is ott aludt egyszerre, furcsa hangok hallatszottak éjszaka…

Később Miklós is kapott helyet a koleszban, s ettől kezdve, mintha házasságban éltek volna. Miki a tizenegyedik emeleten, a lány a hatodikon. Aztán két folyamatosan együtt töltött év után, valamiért szakítottak. Egyévi szünet következett, – mikor mindketten más kapcsolatok után néztek.

Végül kiderült, mégsem tudnak egymás nélkül élni, és ismét összejöttek, majd váratlanul becsúszott egy terhesség. Berni akkor negyedéves volt, – megbeszélték, még el kell végezze az egyetemet, nem tartják meg. Az abortusz elég megrázó volt. Miklós megdöbbenve nézte, ahogy ájult párját kitolják a műtőből, végig a folyósón. Hosszú órákig ült a lány ágya mellett, és a kezét fogta. Másnap már hazaengedték.

Próbálták minél hamarabb elfelejteni az egészet, ezért kitalálták, hogy autóstoppal leutaznak az Adriára. A kalandos út során sok minden történt velük. Egyszer a Belgrád-Zágráb autóúton végtelennek tűnő várakozás után végre megállt egy osztrák rendszámú kisbusz. Miki nagy örömmel lépett fel a járműre, de egyszer csak érezte, hogy Berni keze visszahúzza. Ekkor nézett csak fel, és vette észre, hogy a busz dugig tele kreol bőrű utasokkal. Persze felfoghatták volna úgy is, – milyen rendesek, hogy annak ellenére, hogy tele a jármű, mégis szorítanak nekik helyet, – de Berni megijedt, így gyorsan elköszöntek.

Máskor felvette őket egy török kamionos, aki egy parkolóban megkérte Miklóst, hozzon az autóhűtőbe egy vödör vizet. Mire visszaért a teli vödörrel, a török csávó a kamion körül kergette a magyar lányt, – szegény biztos nagyon ki lehetett éhezve.

Általában elég könnyen felvették őket, pláne mikor kitalálták, hogy csak Berni áll ki az útra, Miki pedig kicsit arrébb az úttól leül. Splitbe érve, feledhetetlen napokat töltöttek Diocletianus palotájának környékén.

Bernadett egy évvel hamarabb végzett az egyetemen, el kellett dönteni hogyan tovább. Megbeszélték, kivesznek egy albérletet. Végül több lánnyal együtt béreltek egy zuglói, két és fél szobás lakást. Mégsem ezek közül a lányok közül valamelyik akadt fenn a horgon, hanem Berni egyik barátnője…

Elég szokatlan éjszaka volt. Már régóta tetszett neki Karola, Berni elválaszthatatlan barátnője, akivel most hármasban szórakoztak egy diszkóban. A lány igazi töltött galamb volt, hatalmas mellekkel, kapitális seggel, meglepően karcsú derékkal. Valódi homokóra alkat, amilyet Miki mindig is imádott. Ha csak meglátta a lányt, merevedése támadt. Érdekes, hogy a férfiember önmagában egy izgatónak talált női testre hogy rá tud izgulni, mindenféle érzelem nélkül is. A nőknek általában több emoció szükséges ehhez.

Berni miatt nem nagyon mert közeledni nagyseggű barátnőjéhez, – a lány is tartóz­kodó volt, – de mindig érezte, nem közömbös iránta. Azon a bizonyos estén elég későn jöttek el a szórakozóhelyről, és Bernadett felajánlotta barátnőjének, aludjon náluk. Na, ez volt a hiba. Mert szinte minden normális férfiember fantáziájában szerepel nője vonzó barátnőjének megdugása…

Miklós kinyitott még egy üveg bort, beszélgettek, de már mindhárman sokat ittak. Miklós pajzán vicceket mesélt, jókat nevettek, majd tett egy bizonytalan megjegyzést, hogy ha már így együtt vannak jóbarátok, és mindenki kedvel mindenkit, – mit szólnának egy kis gruppenhez?

A lányok csak vihogtak, – de úgy látta nem lenne ellenükre a dolog, majd nemsokára mindenki, elég illumináltan ágynak dőlt. Karola a szoba közepén, egy szivacson. Berni is többet ivott egy kicsit a szokásosnál, így abban a pillanatban, ahogy lefeküdt, elaludt. Mikinek – miközben szuszogását hallgatta, – elindult a fantáziája: itt fekszik tőle egy méterre anyaszült meztelenül ez a lány, akit már régóta kíván, mi lenne, ha észrevétlenül megpróbálná becsempészni a lompost… Ami már úgy sem bírt magával, kínzó merevedésbe kezdett. Berni úgyis annyit ivott, úgy alszik, mellette, mint a tej. Nem fog semmit észrevenni…

Elképzelte, hogy szép csöndben, észrevétlenül átmászik a lányhoz, befekszik széles ölébe, és jól megfarkalja…

Nem bírta tovább, halkan suttogni kezdett:

–         Kari, ébren vagy?

Halk, dünnyögés volt a válasz. Lehetett akár dorombolásnak is venni.

–         Mi lenne, ha átmennék hozzád?

Megint valami mocorgás volt a válasz. Hallgatás beleegyezést jelent – szép lassan kicsúszott Berni mellől, és átmászott Karolához. A lány hanyatt feküdt a szivacson.

Nem szólt semmit. Lehet, hogy ő is vágyott már rá, vagy csak egyszerűen a szexre. Miklós pedig annyira kívánta már régóta ezt a nőstényt, hogy majdnem attól elélvezett, hogy ráfeküdt. Kicsit simogatta, meg puszilgatta, de különösebb előjáték nélkül, megfogta két vastag combját, szétnyitotta, és bebújt a lábai közé, a lány széles, nagy ölébe. Mintha a kéj tengerébe merült volna. Égnek álló, kemény kardja azonnal megtalálta hüvelyét, ahova könnyedén becsúszott. Minden receptorával érzékelte milyen kemény a csaj combja, feneke, melle. Két kézzel fogta kapitális sonkáit, és miközben mozgott, egyre mélyebbre hatolt. Érezte, ahogy a nőstény átkarolja combjaival. Vad, gyors vágtába kezdett, kétoldalt, széles csípőjét átkarolva, markolta a lány hatalmas, kemény tomporát. Úgy tűnt mindketten élvezik a fűrészelést. Nagyon jó picsája volt a csajnak, elöl-hátul. Az is különlegesen kéjes érzéssel töltötte el, hogy a töksötétben kúrja végre csajának barátnőjét, a régóta kívánt csajt. Kár, hogy nem dugta meg már hamarabb…

Mindössze néhány percig tarthatott a vad bujálkodás, nem valószínű, hogy Karola sokat élvezett ebből a gyors vágtából, hacsak nem a váratlan izgalmat. Miklós miután elélvezett, egy darabig még mozgott, simogatta a lányt, majd egy búcsúcsók után ugyanolyan gyorsan távozott, ahogy jött. Sietett, nehogy észrevegyék. Elégedetten nyugtázta, hogy Berni ugyanúgy szuszog, – úgy tűnt mélyen alszik, és sikerült titokban megdugnia a barátnőjét.

–         Nevetséges vagy! – fakadt ki másnap párja, amikor kettesben maradtak.

–         Miről beszélsz?

–         Elég röhögséges volt, ahogy járt a segged, mikor dugtad a barátnőmet.

Jesszus. Ezek szerint mégis észrevette. Miklós meg volt döbbenve, nem tudta mit mondjon.

–         Az a szerencséd, hogy olyan fáradt voltam, hogy megszólalni sem volt erőm.

Miklós azt hitte ezek után Berni szakít vele. De annyira extrém volt ez a borgőzös szituáció, – hogy mellette a legjobb barátnőjét farkalja a párja, hogy Berni fel sem tudta fogni. Miki meg mindent az alkoholra kent. Nem tudta mit csinál. Különben is, Karolának tiltakoznia kellett volna… Ő a hibás, hiszen szó nélkül szétrakta a lábát…

Egyébként meg egyes eszkimó törzseknél olyan rendes a házigazda, hogy még a feleségét is felajánlja vadász­társának, – mert ugye a férfinak szexuális változatos­ságra van szüksége…

Miklósnak később volt egy taxis haverja, aki minden nap éjjel kettőig dolgozott. Élettársa addig sírdogált neki, – hogy fél egyedül, a külterületi kis magányos házban, – amíg volt olyan hülye, hogy megkérte legjobb barátját látogassa meg néha barátnőjét, beszélgesen vele, – szegény ne legyen olyan sokat egyedül.

Egyik nap korábban elege lett a taxizásból és éjfél körül hazaállított, ahol megdöbbenve látta, hogy éppen legjobb barátja döngöli élete párját…

Érdekes, milyen a barátság. A kurvát azonnal kirúgta, haverjával viszont azóta is jóban van…

Kár, hogy nem olvasta Jókait: „Barátom, tanuld meg, – lovadat, órádat, és szeretődet soha ne bízd másra!”

1. fejezet. A colos

2010 március 24. | Szerző: kispapa51

Csalódottan csapta össze az újságot. Az utóbbi időben szinte minden nap a társkereső hirdetéseket böngészte. Már második hónapja volt egyedül. Barátai lelkesen ajánlgatták neki különböző barátnőiket, de az első két randi után ezektől az idősebb macáktól teljesen elment a kedve. Egy fiatalabb, telt, nőies nőt szeretett volna, akibe szerelmes lehet.

Miklós nagyon szerette a nőket. Nem tudott sokáig meglenni nélkülük. Bernadettel huszonöt évig voltak együtt, – öt év udvarlás, húsz év házasság, – megszokta, hogy mindig alszik mellette valaki. Most, a válás után szokatlanul üres, elhagyott, magányos érzése volt.

Egész szépen berendezte új, kétszobás lakását, – egy sarokkanapéval, amelyen egyedül is elalszik, ugyanakkor ha szükség van rá, franciaággyá is nyitható.

Most jött rá, – nagyon nem szeret egyedül lenni. (Bár jóval később kiderült, azért ennek is megvan a jó oldala.) Felhívhatta volna valamelyik régi nőjét, de ehhez nem volt kedve. Most, hogy egyedül maradt, új életet akart kezdeni. Tiszta lappal, új szerelemmel.

Fontos szempontja volt, hogy egy nő legyen magas! Legalább 175! Az se baj, ha magasabb. Sőt.

Egyszer volt egy 185 centis nője. Kicsit magasabb is volt nála. Pláne, ha még magas sarkút is felvett. A loreleyt a rózsadombi diszkóban szedte fel. Aznap már régóta figyelte a táncplaccon a feltűnően magas lány izgalmasan mozgó fenekét, az izgató tangát, mely a szoknyán keresztül is jól látszott. Örült, amikor végre a bárpulthoz lépett, és meg tudta szólítani:

–         Mire hívhatlak meg?

A szőke a legnagyobb természetességgel válaszolt:

–  Egy Bianco Martinit kérek – miközben bátorítóan rámosolygott.

Álltak a bárpultnál, a nála legalább  tíz évvel fiatalabb lánnyal, hosszúkás, érdekes arca kissé sápadt volt, átható, majdnem szúrós, zöld, kíváncsi szemekkel, vállig érő melírozott hajjal. A vékony, fehér, majdnem átlátszó blúz alatt, az uv-fényben világított fehér melltartója. Nem tudom a nők miért vesznek fel mindig fehér bugyit és melltartót a diszkóba, amikor tudják, hogy – mint a röntgenképen – átvilágít a ruhán. Talán éppen ezért?

A kockás szoknya alig takarta hosszú, fehér combjait. Miklós kihúzta magát, hogy magasabbnak látsszon, a lány pedig – talán, hogy segítségére siessen – leült egy bárszékre. Kosaras magassága ellenére, nem tűnt nagydarabnak. De inkább kicsit szélesebb csípőjére, és formás, kerek fenekére figyelt fel igazán. A férfiak többsége a karcsú, filigrán hölgyekre, meg a didkóra bukik, ő mindig is seggcentrikus volt.

Azt mondják a nők is a férfiak hátsóját nézik meg először, – mert a farizmok a férfi szexuális képességeiről tanúskodnak. Ő is mindig a csajok fenekét bámulta először, csak aztán az arcát.

–    Most vagy itt először? – kérdezte félénken.

–      Igen. Barátnőmtől hallottam, hogy jó ez a hely – mutatott a szőke egy asztaltársaságra.

Vibrált körülöttük a levegő. Kiderült, Dórának hívják, és főiskolára jár. Látszott, hogy mindketten szinte az első pillanatban megkívánták a másikat. Nagyokat nevettek, és a beszélgetés során olyan gyorsan összemelegedtek, mintha régi ismerősök lettek volna. Olyannyira, hogy Dóra megvárta, míg Miki éjjel kettőkor a diszkó végén összepakol. Másnap szombat volt, nem kellett korán kelnie.

Amikor a lány a szinte üres parkolóban beszállt az autóba, már mindenki elment. Az első üléseken olyan közel kerültek egymáshoz, hogy Miki magához húzta és megcsókolta. A lány szenvedélyesen viszonozta. Hosszan csókolóztak, majd hirtelen abbahagyták, és elindultak , de Dóra keze Miklós combján maradt. A lány nem kérdezte, merre mennek, a férfi pedig határozottan tudta hova akarja vinni a lányt. Nem szokta azonnal gerincre vágni a csajokat, de most érezte, hogy Dóri legalább annyira kívánja őt, mint ő a lányt.

Ropogtak a száraz levelek amint a kocsi behajtott a keskeny földúton, majd egy tisztás szélén, egy hatalmas tölgyfa alatt megállt. Ismét megcsókolta a lányt, aki még odaadóbb volt. Végigsimította az arcát és a vállát, majd halkan megszólalt:

–         Gyere, üljünk hátra.

Mikor bezárta a központi zárat, egymásnak estek. Nagyon meg akarta dugni ezt a   furcsa colos lányt. Miközben csókolóztak, kölcsönösen vetkőz­­­­tették egymást. Ahogy végigsimította a lány testét, érezte milyen csontos a csípője, és sima a bőre. Fehérsége szinte világított a sötétben. Miközben simogatták és izgatták egymást mindenhol, mindegyikük tanulmányozta a másikat. Amikor érezte, hogy nem bírja tovább, a lány kezébe adott egy óvszert, aki előbb hosszasan eljátszott  vele, majd szép lassan legöngyölítette a gumit, a tetejétől a tövéig. Amikor  hátradőlt, és az ölébe húzta a csajt, mindkettőjükből furcsa sóhaj tört elő. A lány, mint a kígyó mozgott, fejét előrehajtotta, de még így is időnként hozzáért a kocsi tetejéhez. A férfi Dóra kerek mellét csókolgatta, miközben hol karcsú derekát, hol izmos, kerek fenekét markolta. Aztán a nő hosszan, egyre hevesebben vonaglott, majd többször feljajdult, miközben szorosabban ölelte át a férfi nyakát. Ettől Miklós még erősebben markolta a lány gömbölyű fenekét, és rövid idő alatt ő is eljutott a csúcsra. Aléltan dőlt rá a férfira, és még sokáig ölelték és csókolgatták egymást, miközben a férfi gyengéden simogatta a nőt.

Miklós egy helyen megtisztította a teljesen bepárásodott hátsó ablaküveget és kinézett az erdő sötétjébe. Miközben szeretkeztek, valami furcsa zajt hallott a kocsi hátulja felől, de akkor – mint a fajfenntartó állatokat – semmi nem érdekelte. Most persze az a horrorfilm jutott eszébe, amelyben az erdőben magányosan álló, autóban szeretkező párt támadtak meg brutálisan. Hosszan kémlelt a hátsó ablakon is az éjszaka sűrű sötétjébe, – de nem látott semmit.

Dórával mindössze két-három hónapig tartott a kapcsolatuk, de minden találkozás  rövid idő alatt vad szeretkezésbe torkollott. Legemléke­zetesebb az a tali volt, amikor a randiházig sem jutottak el. Miki a kocsiból kiszállva, a kocsi mellett megölelte és megcsókolta. Mindig bizsergető érzés volt ezzel a colos lánnyal állva csókolózni. Kissé ágaskodott, amikor átfogta a lány derekát majd a fenekét, mely a szokásosnál egy kicsit magasabban volt. Lehet, hogy a csaj domina jellege vonzotta? Az egyértelműen tetszett neki, hogy a lány ilyen szenvedélyes.

A colos csaj csókolózás közben, a kocsi mellett állva, vadul gombolni kezdte a férfi nadrágját, amint megérezte ágas­kodását. Majd leguggolt Miklós elé, és hosszasan dédelgette. Nem zavarta, hogy az utcán állnak. Sőt, lehet, hogy ez izgatta fel igazán. Úgy tűnt a lánynak különösen vonzó, adrenalinfokozó, bizsergő érzés olyan helyen szerelmeskedni, ahol bármikor rajta­kaphatják. A férfit kicsit zavarta, hogy az utcán állnak, – jobbra-balra tekintgetett, – de éjjel, a domboldal kis mellékutcájában nem járt már senki. Legfeljebb valamelyik álmatlan szomszéd lehetett tanúja a vad üzekedésnek.

A lány most hirtelen felállt, lehúzta a bugyiját, és egyik lábával átkarolta a férfit. A kocsinak dőlve, vadul, állva szeretkeztek. Borzasztóan izgató ez a széles, magas csípő, és ez az izmos, kerek segg…

Ehhez képest, csodálkozott magán, amikor később egy olyan lánnyal volt, nem is rövidebb nexusa, aki 150 centi mély volt. A leányzó az egyik meghirdetett eladói állásra jelent­kezett. A munkára nem találta igazán alkalmasnak, mert a pultból alig látszott volna ki, – na de megfarkalni…

Az állásinterjún jó darabig beszélgetett a húsz év körüli helyes kislánnyal, különösebb érzelmek nélkül, majd miután felvette az adatokat, megígérte Tamarának, hogy visszahívja. Amikor a csaj már kifelé ment, akkor vette csak észre, milyen jó fara van. Hirtelen nagyon megkívánta: Hmmm… isteni dugnivaló segge van ennek a kiscsajnak…

Fel is hívta nemsokára, s találkozót kért a lánytól. Egy presszóban addig udvarolt neki, míg Tamara meghívta magához. Sokat bókolt neki, nagyon dicsérte, – hogy ő még életében ilyen jó segget nem látott, s addig tette a szépet a kicsi lánynak, míg beimádkozta magát a bugyijába.

Pici Tami nagyon aranyos volt, – praktikusan nem kellett leguggolnia az oboához, – állva pont kényelmesen elérte. (Milyen szemetek a férfiak.) Szenvedélyesen bánt vele, majd hirtelen hanyatt dőlt, és Miklós nyakába tette mindkét lábát. Istenit szeretkezett a pici önzetlen csajjal. Az első alkalom után rendszeresen meglátogatta az aranyos kis lányt, s minden alkalommal szépen megfarkalta.

Egészen addig, míg egy év múlva a pici lány váratlanul bejelentette:

–         Sajnos nem tudunk többet találkozni, mert férjhez megyek…

Erre nem tudott mit mondani. Kiderült, összeakadt egy fiatalkori barátjával, akivel elég gyorsan megállapodtak, hogy összekötik az életüket. Később a világhálón ismét összeakadt a kislánnyal, – akiből közben háromgyerekes családanya lett.