Azok a csodálatos (fenekű)...
„A férfiak még gyöngédségre is képesek a...

16. Fejezet. Gejza

2010 április 14. | Szerző: kispapa51 |

Az autóknak is megvan a nemi identitásuk. Vannak hím,- és nőnemű kocsik: „A nők általában “lányként”, a férfiak, pedig “fiúként” tekintenek gépkocsijukra, aztán az évek múlásával a kocsik nemet váltanak. Új autónál először mindkét nem többnyire hölgyként kezeli járgányát, majd az idő múlásával, amikor a jármű már veszíteni kezd korábbi fényéből, az autósok a gépkocsit inkább hímneműként kezelik.” – derül ki egy felmérésből. Bizonyos tárgyaknak lelkük, élettörténetük van! Egyesek varázserővel is bírnak, akár szerencsét is hoznak (kabala), mások meg éppen ellenkezőleg, csak bajt csinálnak, és jobb tőlük mihamarabb megszabadulni.
Ivonnál is a tárgyak néha furcsán viselkedtek. Egyszer mikor egy hétig külföldön járt és a mobiltöltőjét otthon felejtette, az egyébként rendszerint 3 nap után lemerülő akku, több mint egy hétig is bírta. Mintha megérezte volna, hogy most hosszabb ideig van szükség rá…

Munkahelyváltás miatt, Ivon 3 év után kénytelen volt megválni kedvenc céges autójától, melyet újonnan, nagy körültekintéssel annak idején ő maga választott ki, és rendelt meg egy autószalonban. Nehezen vált meg tőle, mert nagyon szerette az autót. Úgy tűnik a kocsi is nagyon ragaszkodott hozzá, mert a szakítás után nem sokkal, szokatlan híreket kapott kedvencéről. Új gazdájánál – lehet, hogy rosszul bánt vele, – az addig tökéletesen működő autó meglepő dolgokat produkált: többször megmakacsolta magát, nem akart indulni, volt, mikor menet közben leállt, és trailerrel kellett elszállítani. Pedig látszólag minden rendben volt vele, a szerelők nem tudták kideríteni mi baja. Néhány hónappal később pedig – régi, kedves gazdája elvesztése miatti végső elkeseredésében – szörnyű lépésre szánta el magát: – öngyilkos lett! Az autó megmagyarázhatatlan módon egyszer csak kigyulladt, és teljesen leégett…
Egy „látnok” médium ismerőse pedig olyan rendkívüli képességekkel bírt, hogy ha mutattak neki egy kocsit, megmondta mi történt vele addig, és mi fog bekövetkezni vele a jövőben…Nem biztos, hogy hálás egy adottság…
Több mint fél éve éltek már együtt Miklósnál, amikor ismét olyasmi történt, ami miatt megint csak szakítani lehetett volna. Persze úgyis tekinthetjük, hogy a férfi magának kereste a bajt, – és Ivon naplóját. A lány ugyanis jó egy éve, szingli magányában naplót kezdett vezetni, amelyet megismerkedésük után sem hagyott abba. Ezt találta meg egyszer Miklós mikor egyedül volt otthon.
Lehet, hogy nem illik mások személyes dolgaiba, intim szférájába beleolvasni, és lehet, hogy más férfit nem érdekelt volna barátnője ákom-bákomja, de ne felejtsük el, hogy Miklós nagyon szerelmes volt, s ezért Ivonnal kapcsolatban minden érdekelte, – hajtotta a szerelem, a kíváncsiság, a féltékenység. Persze egy ilyen előtörténet után nem csodálkozhatunk…Meg aztán – mint tudjuk – Ivon nem volt mindig őszinte.
Furcsa dolgokat olvasott a naplóban, mely főleg megismerkedésük időpontjától érdekelte. De, megdöbbenésére – a lány meg sem említette benne első

randijukat, – pedig neki milyen sokat jelentett az a nap. Érthető, hiszen előtte találkozott Bélucival, méghozzá nem is akármilyen körülmények között. Egy házibuliban, ahol ott aludt: „…arra ébredtem, hogy hátulról belémhatolt…” Először azt hitte az ő első közös szexükről van szó, amely így kezdődött. De, kiderült, – Bélával való kamatyolásról szól az írás. Mint, ahogy az azt követő lapokon is csak a másik hapsi szerepelt. Ő, – mint egy idősebb férfi, alig tűnt fel a lány írásában, pedig már több mint fél éve együtt voltak.
– Miért kutakodsz a személyes holmijaim között? – volt ismét a reakció.
Ismét nagyon elkeseredett, – ezek szerint semmit nem jelent a lánynak. Így, van értelme folytatni?
Mégis folytatta. Mert meg volt veszve a nőért. Csak szokatlanul szabad erkölcsét nem bírta elviselni. Utólag visszanézve, úgy érezte valahol talán megérte, – azokért a pillanatokért, órákért, napokért, hónapokért, azért a két évért, amikor úgy érezte, mégiscsak szereti. Ugyanakkor önbecsülése, önbizalma – a nőnek köszönhetően – romokban volt.
Közben háromszor elkövette azt a hülyeséget is, hogy – megkérte a lány kezét. Kár volt kitennie magát a biztos elutasításnak:
– Nem nőtt még be a fejem…– volt a nem helyett, először a diszkrét reakció.
Fél év múlva, egy este mikor úgy érezte ismét nagy szerelemben vannak, néhány pohár vörösborból bátorságot merítve, ismét próbálkozott:
– Benőtt már a fejed?
– Nem! – volt a határozott válasz akkor is.
Pedig Tamás bácsi már a gimnáziumban tanította: „Édes fiam! Tanuld meg: – villamos, autóbusz és nő után sose szaladj! Mert mindig jön a másik!”
Aztán két év után elszabadultak az erkölcsök. Lehet, hogy a lány megunta a kapcsolatot, vagy őt. De ettől az intelligens nőtől, – aki jó néhányszor már kegyetlenül őszinte is tudott vele lenni, és kemény dolgokat vágott a fejéhez, – az

lett volna a tisztességes, ha azt mondja:
1. Ne haragudj, de már nem szeretlek!
2. Nem is szerettelek soha!
3. Unalmas vagy már!
4. Nem kefélsz meg rendesen!
5. Mással is szeretnék már dugni, fejezzük be! (szabadon választott)
Nyilvánvalóan Miklós, – ha nehezen is – de kénytelen lett volna tudomásul venni a tényeket. Ehelyett sumákolások sorozata indult el.
Úgy kezdődött, hogy Ivon ki akart menni Düsseldorfba, egy hastánc-bemutatóra. Miklós elsőre elég értelmetlen dolognak tartotta, hogy a négy napra kimenjenek, amiből két nap lett volna az út, több mint háromezer kilométer. De a lány meglepően hamar tudomásul vette:
– Nem baj, úgyis jön az egyik hastáncos lány barátja.
Hej, ha tudta volna, hogy a barátnő barátja nem más, mint Ivon új hapsija, akit legutóbbi szegedi útján szedett fel, – akkor biztos elmegy. De, ahogy mindez kiderült, az lehetett véletlen vagy akár szándékos is, – mint kapcsolatuk elején az ominózus lebukó fényképek…

Amikor Ivon hazaérkezett Németországból, mesélt a sok szép élményről, – csak Gézát felejtette el közölni. Másnap egy nagyáruház pénztára előtt Miki kezébe nyomta a táskáját, – fizesse ki, – majd elrohant a mellékhelyiségbe. Amikor benyúlt a lány táskájába, először két útlevél akadt a kezébe: – Miért van itt két passport? A másik valami Gézáé volt. De, miért van Ivon táskájában hastáncos barátnője barátjának útlevele? – Hát, mert nem a barátnő barátja, hanem az övé! – kezdett leesni a papírtantusz.
Ivonnak megvolt az a jó szokása, – magától nem mondott el dolgokat, de ha rákérdezett, akkor őszintén válaszolt. Így aztán most is szépen elmesélt mindent, – együtt mentek ki, együtt aludtak, de, a végén azért hozzátette:
– De nem feküdtünk le!
Miklós kénytelen volt ezt is elhinni. Tehát kiderült, hogy már megint van egy harmadik is a játékban. Akár csak az elején.
Mint tudjuk, – ha egy kapcsolatban a szex is megváltozik, – nagy baj van! Ivon is

furcsa szokásokat kezdett felvenni: kefélni nem nagyon akart, – csak szopni volt hajlandó. Ő úgy mondta: „cerkahegyezés”.
Talán az is ismert a tapasztaltabb olvasó előtt, hogy a legtöbb nő szerint, az orális szex, – a szopás nem szex! Hát akkor mi? Normál szexnél a férfi bedugja a bránert a punciba, orális szexnél a nő egy másik lyukába. (A harmadikról most ne is beszéljünk.) Mi a különbség? Az egyik nemi szerv (farok) ezúttal nem egy másik nemi szervbe (punci), hanem csak egy másik női szervbe kerül? Nos, lehet, hogy ez alapján az apró különbség alapján, nem tartja a nők nagy többsége a szopást szexnek?! Holott – a férfiak szerint –

sokkal nagyobb intimitás kell ahhoz, hogy a nő a szájába vegye a hapsi kékeres farkát, ne a pisilőjébe… De – magyarázkodhatunk úgy is, hogy – valószínűleg azért nem tekintik a nők a fellációt szexnek, mert ilyenkor úgy érzik, nem adják oda teljesen magukat a férfinak, – csupán örömet szereznek…
Minden bizonnyal Ivon is így gondolkodott, mert úgy érezte, hogy szíve már egy másik férfi (Géza) után dobog, – ezért nem akart már Miklóssal kefélni, – csupán leszopta…
De, el kell, hogy áruljuk a nőknek: a furulyázás egy férfi számára – persze attól függ, hogyan csinálják – legalább olyan jó, mint a puncidugás. Néha akár még jobb is…
Aztán jött az utolsó döfés: Miklós ismét diszkót tartott a városligetben. Egész jól sikerült a buli, sokan voltak, Ivon is ott táncikált szinte egész este egy képkereskedő ürgével, akit Miki is ismert. Amikor végzett, odaült Ivonhoz, aki ott cseverészett a hapsival. Ekkor vette észre, hogy barátnője teljesen el van ázva, előtte megszámlálhatatlan unicumos pohár. Finoman jelezte:- elég későre jár, indulhatnának, – mire válaszul kimentek a teremből. Miklósban kezdett felmenni a pumpa: nője itt mindenki előtt kikezd egy másik férfival? Utánuk ment az előtérbe. A hapsi a falnak dőlve állt, előtte Ivon, aki majdnem rámászott a férfira, és lesmárolta. Miklós azt hitte, elájul: szerelme itt az orra előtt, gátlástalanul, nyilvánosan kikezd egy másik, fiatal férfival?
Egyébként is minden negyven év alatti hapsira féltékeny volt barátnője közelében, – aki egy fokkal is szebb volt az ördögnél. Pláne mikor a lány egyszer kifejtette, hogy szereti a fiatal, kopaszodó macsókat, mert – azokban biztos több a tesztoszteron, és jól tudnak kefélni. Tehát számára az sem volt pozitívum, hogy neki ötvenesen egyáltalán nem kopaszodott…
Rászólt az előtérben a hapsira:
– Légy szíves ne molesztáld a barátnőmet!
– Ezt talán nektek kellene megbeszélnetek, nem? – válaszolt vissza az ürge, és Miklós rádöbbent, tökéletesen igaza van! Nem ő kezdett ki a lánnyal, hanem fordítva! Elege lett az egészből:
– Én elmentem. – szólt Miklós ultimátuma barátnőjéhez, és elindult kifelé.

A lány ekkor kissé magához tért, lemászott a képkereskedőről, majd nagy nehezen elindult Miklós után.
Hazafelé a kocsiban megpróbálta faggatni a lányt:
– Mi volt ez?
De semmilyen választ nem kapott. Barátnője teljesen be volt rúgva, bambán meredt előre, majd kis idő múlva oldalt dőlt, és elaludt. Mire hazaértek, olyan rosszul lett, hogy fél óráig ölelgette a wc-csészét. Ilyen állapotban még soha nem látta. – Mi történt ezzel a nővel?
Lehetett volna az alkoholra fogni, de az ember részegen nyilvánul meg valójában. De, ha most viselkedett őszintén, akkor meg még nagyobb a baj…
Miklósnak végleg betelt a pohár. Egyszerűen megundorodott a nőtől. Idáig jutottak: Nyilas barátnője határtalan szabadságvágyától vezetve, előtte, nyilvánosan kikezd egy másik férfivel. Legközelebb már dugni is fog az orra előtt. Azt már nem várja meg…
Nem volt kedve lefeküdni se mellé. Megágyazott magának a nappaliban a kanapén, és ott töltötte egyedül az éjszakát. Álmatlanul forgolódott, – órákig nem bírt elaludni, miközben a hálószobából kihallatszott, ahogy barátnője részegen, hangosan húzza a lóbőrt a franciaágyon…
Reggel arra ébredt, ott ül mellette a kanapén:
– Ne haragudj, – túl sokat ittam…
A férfi nem tudott megszólalni. Már nem hitt a lánynak. Valami összetört benne. Csak nézte szép, hosszú barna haját, zöld boszorkányszemeit, és arra gondolt, két éve milyen szerelmes lett, ebbe az érdekes lányba, első pillantásra. Most meg úgy érezte, nem tudna hozzáérni…
Miután elment dolgozni, órákig töprengett, mitévő legyen, majd elhatározta magát: hazaköltözteti a lányt. Fél napig pakolt, míg összes holmija – mely két év alatt összegyűlt nála, – nagy nehezen befért a kocsiba. Elindult Rákospalotába, behurcolkodott a házba, majd felhívta:
– Ne haragudj, ezt így nem tudom tovább csinálni. Visszavittem a holmidat Rákospalotára.
A lány nem is volt meglepődve. Aznap este, – két év után először – egyedül feküdt a franciaágyban, és ismét nagyon nehezen bírt elaludni. Mindenféle kavargott a fejében, majd az éjszaka közepén arra ébredt, hogy még mindig világít a tv…
Azért ilyen egyszerűen nem tudtak elszakadni egymástól. Minden nap beszéltek telefonon, – hol Ivon hívta, hol ő, és iszonyúan kezdett hiányozni neki a nő. Ismét bizonyította sokszínűségét: megbánta, ami történt, még mindig szereti őt, – de a szabadságáról azért nem akart lemondani, sőt, – bevallotta – közben lefeküdt Gézával. Miklósnak borzasztóan fájt ez a bejelentés. Minden férfi úgy érzi az ég szakad le, amikor megtudja, hogy szerelme (aki már rég nem az övé, csak ezt nem hajlandó tudomásul venni) egy másik (sokkal gyengébb) hapsival baszik, és már egy másik faszt szop…
Hosszas békülgetés után, Miklóst megint elhagyta a józan esze, – megpróbálta a lányt visszahódítani. Mert Gejzáról közben kiderült, hogy lehet, hogy kemény a farka, egyelőre – de elég primitív gyerek, még érettségije sincs, úgy füstöl mint egy gyárkémény (amit Ivon mindig is utált, – most hirtelen nem volt érdekes), és ugye így hosszabb távon nehéz lesz. Meg a lány is kezdett róla néha rossz véleménnyel lenni. Ivon pedig többször elmondta, mennyire hiányzik neki Miklós. – De azért egy új farokra is szüksége van. Kecske is meg a káposzta is. Varietas delectat.

Két hét után ismét meghívta magához a nőt. Romantikus, gyertyafényes vacsora, kedvenc közös zene. Egy csók, egy ölelés, – megint minden a régi. Egy csodálatos éjszaka együtt, gyönyörű szex, összebújva aludtak egész éjjel. A férfi megint úgy érezte minden tökéletes, – gondolta a lány is rájött, hogy mégiscsak ő az igazi, és visszatér hozzá. Reggel, mikor Ivon öltözött, megcsókolta, és megkérdezte:
– Akkor hát, szent a béke?
– Nem ígérhetek semmit! – volt a szenvtelen válasz.
Miklós körül megfordult a világ. Tehát a romantikus este, az erotikus éjszaka, az ismét fellángoló érzelmek, – nem jelent már semmit. Azért szüksége van arra a másik betevő faszra is…
Ha az egyik már más irányba akar menni, – lehozhatjuk a csillagokat is – nem lehet már semmit tenni!
De a lánynak nagyon tetszett ez a kettős játék: két hapsi van oda érte egyszerre. Géza Szegeden lakott, – vele hétvégénként kefélt, amikor szüleihez utazott, hét közben meg Miklóst látta vendégül az ölében.
Ez így ment heteken át, míg elérkezett a karácsony szent ünnepe. Ivon kérte Miklóst, – töltse vele és családjával Szegeden a szentestét, ahogy eddig. (Az új hapsiról még nem tudott a család.) Miklós nagy nehezen ráállt, de Szegeden gyorsan rájött, – nagyon rossz ötlet volt, – mert nehezen bírta eljátszani a lány családja előtt, hogy minden a legnagyobb rendben.
Másnap reggel, mikor az éjjeliszekrényen ránézett a lány mobiljára, s azt látta, hogy öt olvasatlan sms-e érkezett, ismét furdalta a kíváncsiság. Pedig megint csak saját magának ártott vele. Amikor belenézett a csaj mobiljába, egy csomó kölcsönös enyelgő üzenetet látott, melyből kiderült, – alig várják, hogy kefélhessenek…
Miklósnál ismét betelt a pohár. Szép csendben felöltözött, halkan becsukta maga mögött az ajtót, otthagyta a nőt, és kiment a vasútállomásra. Ivon nemsokára észrevette, hogy eltűnt, utána jött, – és az állomás restijében szívhez szólóan kérlelte, maradjon. (Lehet, hogy csak azért, hogy a családja ne vegyen észre semmit.) De nem volt kedve már semmihez. Gondolatban már elengedte a lányt, – keféljen, akivel akar, nem érdekli. Felszállt az első vonatra, és hazautazott.

Egy meglepő amerikai tanulmány szerint a nőkkel kapcsolatban a férfiak kívánság-listájának csúcsán, nem a nagy mell, és a formás fenék áll, hanem, – nem fogják kitalálni, – a hűség! (Akkor Ivon itt nagyon megbukott…) A férfiak 90 százaléka ezt a tulajdonságot minősíti álmai asszonya legfontosabb jellemzőjének. Ezt követi a megbízhatóság, a gyengédség, az érzéki arc, a feszes mellek, az empátia, a takarékosság, és csak 39 százalék tartja nélkülözhetetlennek a formás popsit.
Még nagyobb probléma volt, hogy szakításuk előtt befizettek egy közös szilveszteri egyiptomi útra. Miklós óriási dilemma előtt állt, – nem bírta eldönteni most mit tegyen. Ha lemondja, sok pénzt veszít, másrészt viszont Ivon kifejtette, – szívesen elmegy vele. Ismét azt hitte az egy hetes egzotikus út alatt sikerül visszahódítania a nőt…
Ehelyett az történt, hogy Ivon egész úton, végig mobilon enyelgett mellette Gejzával. Néha ott tartott, hogy bevágja a lány telefonját a tengerbe…
Csak az tartotta benne a lelket, hogy egy új lány, akit közben a neten ismert meg, – de még nem találkoztak személyesen, – időnként felhívta, – hogy mutassa milyen nagy legény, Ivonnak meg azt hazudta: neki is van már új barátnője…
Szép illedelmesen viselkedtek egymás mellett a szálloda étkezőjében, mint a húszéves házasok. Ivon valószínűleg megígérhette Gejzának, hogy nem fekszik le vele, – mert megint csak cerkahegyezés volt. Egyszer sikerült csak megdugnia az egyhetes út alatt a nőt hátulról, de akkor is úgy látszott, nem nagyon élvezi. A kör bezárult: első alkalommal is ugyanígy szexeltek, – akkor sem lelte benne kedvét a lány.

Ott voltak tehát abban a paradox helyzetben, – hogy a legszebb egzotikus helyeken jártak: a piramisok és a szfinx lábánál vacsoráztak, amire minden szerelmespár vágyik, – s közben semmi közük nem volt már egymáshoz. Sőt, Miklósnak egy hétig kellett tűrnie – egy harmadik miatt – mindenféle megaláztatást. Régen rájött már, hogy sokkal jobban tette volna, ha nem megy el már erre az útra…
Amikor hazatérés után még egyszer – utoljára – találkoztak egy palacsintázóban, a lány könnyes szemmel mondta a férfinak:
– Sajnos nem tudom megadni neked, amit szeretnél…
Erre Miklós nem tudott mit mondani. Itt ért véget a nagy love story. Soha többé nem beszéltek egymással.